Nem Simicska lesz a sajtó megmentője

„Közel egy év telt el azóta, hogy távoztál az Index főszerkesztői posztjáról, most pedig nem jött össze a pénz a tervezett oldaladra. Biztosított azért a családod megélhetése?

Nem, úgyhogy most ezzel is foglalkozni kell egy kicsit. Ez egy, az embereket nyilván nem annyira érdeklő, de megkerülhetetlen kérdés, hiszen valamiből meg is kell élnem.

Elképzelhető, hogy valahol beállsz újra alkalmazottnak?

A tartalékok elfogytak, de az utóbbi hónapjaim nem álláskereséssel teltek. Szerintem az egészséges működésnek fontos része, ha a kudarcokból tanulunk és aztán meg lehet nézni újra, hogy működik-e valami másképpen. Néhány, ehhez fogható volument célzó médium kampánya volt sikeres a világban, és sokkal több sikertelen, amiről persze kevesebb szó van. Végig kell gondolni például azt, hogyan lehet jobban kezelni a még mindig felmerülő kritikát vagy kifogást, hogy miért nem kész csapattal és kész termékkel indul egy ilyen kampány – majd fizetek, ha látom mit adnak, mondják amúgy is sokan, és sok cikk erősítette ezt az álláspontot. Miközben ez a történet éppen arról szól, hogy a felmutatható termékhez és csapathoz tisztán kell összerakni a tőkét, és ennek a legjobb módja előfizetések begyűjtése. Ez több országban könnyebben átment.

A tavaly májusi felmondásodban az Indexnél szerepet játszott Simicska Lajos megjelenése?

Könnyű kiszámolni, hogy alig egy héttel a bejelentés után adtam be a felmondásom, nyilván ennek is volt szerepe. De ez is egy elég összetett történet, és nyilván benne volt az is, hogy évek óta küzdöttem azzal a problémahalmazzal, ami az ingyenes online-t jellemzi.

Főszerkesztői pályafutásod alatt sokáig Spéder Zoltán, Lázár János miniszter barátja volt az Index tulajdonosa. A felmondásodat azonban csak azután adtad be, hogy Simicskához, majd tőle azonnal az újonnan létrehozott Magyar Fejlődésért Alapítványhoz került a portál. Ezek szerint létezik jó és rossz oligarcha? Ha a Simicska-közeli alapítványt nem tudtad elfogadni, Spéder miért nem volt probléma a számodra?

Dehogynem, hogy ne lett volna probléma. Spéderről alapvetően én úgy vélekedek, hogy az indulásnál, még valamikor 2006 körül befektetőként megjelent, és aztán 2010 után valóban elkezdett oligarchásodni, majd még az én főszerkesztőségem alatt szépen meg is bukott oligarchaként, és ki is csinálták. Nem volt egy könnyű időszak, ugyanakkor abban, hogy ez vele így megtörténhetett, biztosan szerepe volt annak is, hogy ő az újságját nem tudta politikai értelemben befolyásolni. Valószínűleg több ellenséget szerzett az újságja miatt, de mindenesetre biztosan veszített barátokat. Nehéz időszak volt, mert nem előnyös egy oligarchásodó embernek dolgozni, de az újság függetlenségét mégiscsak sikerült biztosítani. Ez az Indexen mindig is látható volt, de ha úgy tetszik, Spéder bukása is egyfajta bizonyíték rá.

Tehát azt mondod, hogy Spéder alatt még biztosított volt a függetlenség, de ezt az új korszakra már nem láttad, hogy biztosítható lesz?

Nem ezt mondom. Azt mondom, hogy kialakítottak egy olyan helyzetet, amiben nem volt kedvem és erőm tovább közreműködni, ahogy meg is írtam, ez csak annyiban jó helyzet az Index függetlenségének biztosítására, hogy lehetett volna sokkal rosszabb is. Szemléletem szerint főszerkesztőként képviselnem kell a szerkesztőség érdekeit a menedzsmentben, és volt is számos olyan ügy, például hirdetések, költségvetés és egyebek kapcsán, amikor erre szükség is volt. Most viszont ott ül az igazgatóságban egy olyan ügyvéd, aki a legnagyobb magyar oligarcha ügyvédje. A kérdés arról szól, hogyan látjuk most Simicskát. Tényleg ő lesz most a magyar sajtó megmentője? Én nem úgy látom.”