„1. Ez itt a magyar fogyasztási index változása. Ha az 1960-as bázisévet 100-asnek vesszük, akkor azt láthatjuk, hogy a rendszerváltásig 250 pontra emelkedett a fogyasztási index, azaz két és félszeresére növekedett. A szocializmus összeomlása és Antall József kormányzása idején ez az érték lement 220-ra, az MDF meg is bukott, jött a Bokros-csomag és a fogyasztási index 197-re esett, ami nagyjából az 1977-es érték, akkor éppen a reformista Fock Jenőt váltó Lázár György volt a miniszterelnök. Az MSZP is megbukott, jött a FIDESZ és 2002-re el is érte a fogyasztási index a közvetlenül a rendszerváltás előtti szintet. Ekkor meglepetésre győztek a szocialisták. Az index 2006-ig a valaha mért legnagyobb értékre emelkedett, miközben elszállt a deficit. Gyurcsány még éppen győzött, de az index elindult lefelé és a rendszerváltás előtti érték alá zuhant a válság idején. Mivel a jövedelmi viszonyok a felső és alsó decilisek aránya megváltozott, ez azt jelenti, hogy az ország jelentős része 2010-ben kevesebbet fogyasztott, mint a szocializmus évében (az alsó három decilis vélhetően most is kevesebbet fogyaszt). Ekkor jött Orbán és a 2011-12-es recesszió (az meg is látszott a FIDESZ népszerűségén) után folyamatosan emelkedett a fogyasztási index, valamivel (de nem sokkal) a 2006-os maximum fölé. A deficit alacsony, a GDP-növekedés majdnem 4 százalék. Miről beszélünk?
2. A következő statisztika is elgondolkoztató. A magyar export aránya a GDP-hez képest. A híres német exportgazdaságban az export a GDP 46 százalékát jelenti. Ez jóval nagyobb, mint az Egyesült Királyságban. Na, Magyarországon ez az érték 92 százalék, pont a duplája a német aránynak. Erről nem nagyon szoktak beszélni. Egy ilyen ország nagyon érzékeny lehet egy válságra, vagy akár a munkaerőhiányra, és rohadtul nem alkalmas baloldali kísérletezgetésre. Ezt bizony elég sokan tudják a világban, és lehetséges, hogy ez az egyik oka annak, hogy hajlamosak eltekinteni attól, hogy Orbán családi vállalkozásként kezeli Magyarországot. Ez kurvára nem amatőrnek való vidék ám.
3. Az osztrák jobboldal népszerűségének növekedése mögött nagy részben a migránsválság( majd százezer menekült) és a muszlim kisebbség (4 százalék, mint itt Angliában) integrációs problémái állnak. Orbán Magyarországán gyakorlatilag nincsenek muszlimok és migránsok, de:
a. Akkor ismerte fel, hogy ez egy meghatározó ügy lesz, amikor Kunhalmi Ágnes még nem tudta Szíriát megkülönböztetni Myanmartól.
b. Felépített egy határzárat, ami valóban elég stabilian tudna kezelni egy menekülthullámot. És eközben a lehető legalantasabb módon, de óriási sikerrel hiszterizálta Magyarországot migránsügyben.