„Örök szerelem, ettől nem lehet elszakadni” – így vallott a visszatéréséről a Mandinernek az olimpiai bajnok
Szász Emese a decemberi országos csapatbajnokságon a gyermekei előtt léphet ismét pástra.
Külön üdvözöljük a kormány nyilatkozatait, hogy felpörgetik a kiadások növelésének tervezett ütemtervét. Interjú.
„Üdvözli az amerikai adminisztráció Magyarország kötelezettségvállalását, hogy a NATO által elvárt szintre emeli a védelmi kiadásait?
Üdvözöljük a magyar kormány döntését, hogy betartja a walesi NATO-csúcson elfogadott követelményt, miszerint a GDP 2%-át kell védelemre fordítani. Külön üdvözöljük a kormány nyilatkozatait, hogy felpörgetik a kiadások növelésének tervezett ütemtervét, hogy mielőbb elérjék a 2%-os célt.
Számít az, mire költik el ezt a 2%-ot?
Igenis számít, hogyan költik el ezt a 2%-ot. Ami azt illeti, a cél az, hogy a tagországok egy bizonyos (magasabb) százalékot fordítsanak olyan új technológiák beszerzésére, melyek növelik az interoperabilitást, az összekkapcsolódási képességet a magyar haderő és a többi NATO-tag között. A döntés a védelmi kiadásokról végső soron az egyes országok önálló döntése. Az a fontos, hogy hajlandóak vagyunk szövetségesekként gyakorlatozni, együtt kommunikálni, és – ha úgy hozza a helyzet – együtt harcolni. Ennek érdekében szükséges az országok közötti koordináció. Ezt teszi a NATO, a védelmi, katonai személyzetén keresztül. A magyar képviselők, az Egyesült Államok képviselői és a többi fél között folyamatos a párbeszéd, ki mit tud tenni a különböző területeken, mire koncentrálnak annak érdekében, hogy javítsák a kapcsolatokat a szövetségeseikkel.
Mi az USA álláspontja egy közös európai hadseregről?
Az Egyesült Államoknak az a legfontosabb, hogy a NATO képességei ne essenek áldozatul egy európai uniós haderőfejlesztésnek. Azaz, azokat az erőforrásokat, pénzeket és személyzetet, amit az Európai Unió védelmi struktúrájához rendelnek, ne a NATO struktúrájától vegyék el és csoportosítsák egy EU-s zászló alatt. Mi régóta támogatjuk az erősebb védelmi együttműködést az uniós tagországok között, sőt, a NATO maga is együttműködik számos uniós, de nem NATO-taggal – közülük kiemelkedik Finnország és Svédország.”