Mátsik György: Mansfeld vádlójából az Úszószövetség alelnöke

2017. szeptember 19. 11:14

Az 1956-ot követő megtorlás budapesti vezető ügyészéből a Kádár-rendszer végére úszószövetségi alelnök és MÉH-vezérigazgató lett. Tizenhét vádlottra indítványozott halált, ebből kilencet végre is hajtottak.

2017. szeptember 19. 11:14
Békés Márton
Békés Márton
Látószög

„Az 1956-ot követő megtorlás budapesti vezető ügyészéből a Kádár-rendszer végére úszószövetségi alelnök és MÉH-vezérigazgató lett. Tizenhét vádlottra indítványozott halált, ebből kilencet végre is hajtottak.

(...)

Mátsik 1958-ban négy prominens perben is szerepet kapott. A nemrégiben elhuny Fónay Jenő – a Széna tériek helyettes parancsnoka – 1958. áprilisi perének elsőfokú tárgyalásán a vádat képviselve halált kért rá és a Marosán György letartóztatásában részt vevő felkelőtársára, Márton Erzsébetre, ami az ítéletben is megjelent. 1958. július 18-án a Vágó Tibor-féle tanács ezt másodfokon helyben hagyta, de az Elnöki Tanács másnap életfogytiglanra és 15 évi börtönbüntetésre módosította a tételeket. 1958 májusában a Tutsek Gusztáv vezette bíróság előtt hat vádlottra kért halált a ferencvárosi felkelők ellen indított „Nagy József és társai” című per elsőfokú tárgyalásán, amit a hírhedt vérbíró helyben is hagyott. 1959 februárjában a Borbély János vezette tanács másodfokon ebből két büntetést életfogytiglanra enyhített (így maradt életben Mécs Imre), de a többi négy ítéleten nem változtatott. Ennek következtében a Tompa utcai felkelőparancsnokot és a forradalom leverését követő csepeli munkásellenállás vezetőjét, Bárány Jánost, a Rákóczi téri csoporthoz csatlakozó Ivicz György villanyszerelőt, a Corvin közi Nagy József hentest és Szabó Lajos betanított munkást 1959. február 18-án kivégezték.

Szintén a Tutsek-tanács tárgyalta elsőfokon a Fáncsik György és társai bűnpert. A Corvin köziek elleni monstre perben 1958. augusztus 18-án született ítélet. A vádat képviselő Mátsik ekkor hét személyre kért halálbüntetést, köztük az elsőrendű vádlottra, valamint az 1956-ban mindössze 17 éves (a harcok során egyik lábát el is vesztő) Deák Gáborra és a forradalomban 16 évesen fegyvert fogó (emigrációból hazacsábított) Novák Károlyra, további két vádlottra pedig szabadságvesztést indítványozott. Az elsőfokú ítélet változó személyi összetételben, de fenntartotta a büntetési tételeket. Az év végén kihirdetett másodfokú végzést újfent Borbély János tanácsa hozta, a két fiatal kivételével fenntartva a halálos ítéleteket. Az elsőfokon született halálos ítéletek jogerőre emelkedését jelentő eljárás végén 1959. december 22-én felakasztották a Práter utcaiak közé tartozó Dobi Károly segédrendőrt, a Kisfaludy utcaiak között harcoló Tóth Tibor segédmunkást és a Köztársaság téri konstrukcióba kevert Huzián István szabósegédet. A corvinista Fáncsik György esztergályost 1960. január 3-án végezték ki.”

 

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 28 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
írmag
2017. szeptember 20. 09:40
Ebbe a büntetlenségbe fajult a paktumos, október 23. napjára alattomosan "egységben" kikiáltott köztársaság. Urak nem ez az egység kell, még 1956. forradalmát is meggyalázva.
Graf
2017. szeptember 20. 08:13
Tutsek is metszett volt , bántódása nem esett. Szégyen. Viktor tehetetlen.. Ha hozzájuk merne nyúlni azonnal lapátra tennék. Így aztán maradnak a régiek meg azok leszármazottai. Ámen.
Text adósság
2017. szeptember 19. 14:53
Érdekes a Nürnbergi perben nem vették figyelembe az akkor hatályos törvényeket, nyakkendő mindenkinek.
neeskens
2017. szeptember 19. 13:59
Én Dózsa György, illetve Pruck Pál 56-os szerepéről olvasnék Marci :)
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!