Én ott látom az egészség symptomáit, ahol te a betegséget. Azoknál a művészeknél és bölcselőknél, akik őszintén és radikálisan akarják saját életüket magukévá tenni s ezen életben megigazulni.
Napi Maxima – Szalai Zoltán rovata
„Én ott látom az egészség symptomáit, ahol te a betegséget. Azoknál a művészeknél és bölcselőknél, akik őszintén és radikálisan akarják saját életüket magukévá tenni s ezen életben megigazulni. Ily élet természetszerűleg chaotikusabb, mint szép, rendezett elsajátítása a szavaknak. De önfeláldozóbb is, mert magát hozza áldozatul, mint Sokrates s nem fizet hibáiért s mindenért, amit elmulasztott egy kész igazság könnyen szerezhető készpénzével. Önmagával fizet és tudja, hogy e fizetésben osztályosai vannak, mert tudja, hogy életünk igazságainak felfedezésénél az egyes szükségképpen mindig útban van. Felemás, – útban az igazság felé, mely mindig a nem-igazon keresztül vezet. Épp felemás volta az igaz élet felemás volta s hogy nincs csillaga, mely előtt leboruljon, csak azt mutatja, hogy nem csillag neki a lámpa, melyet egy könnyen elkészülő kor előtte felgyújtott.”
Szilasi Vilmos: Az írástudók árulása – Levél Babits Mihályhoz. In: Nyugat, 1929, VII. szám.
Szilasi Vilmos (1889-1966) emigráns magyar filozófus, fiatal korában Babits Mihály legjobb barátja. 1947-től 1962-ig a kor filozófiai trónusánának, a Freiburgi Egyetem filozófia tanszékének vezetője, Martin Heidegger és Edmund Husserl közvetlen utóda. A Nyugatban 1929-ben megjelent tanulmányában Babits Mihály „Az írástudok árulása” című esszéjét támadja, mivel véleménye szerint Babits idealisztikus világnézete nem alkalmas a világ megértéséhez. Szilasi szerint a történeti gondolkodás nem csak annyit jelent, hogy tovább visszük elmúlt korok ideáit, hanem hogy azokat minden korszakban saját magunk újra teremtjük. A fenomenológus Szilasi, nem hisz Babits történeti bizonyítékainak, véleménye szeint az írástudó éppen a történeti falakat rombolja és szabad utakat nyit, valamint - ha szükséges - új falakat teremt.
Erős újévi politikai rajt a Mestertervben: Kereki Gergő műsorában Mráz Ágoston Sámuel és G. Fodor Gábor elemzi Magyar Péter újévi beszédét, Bajnai Gordon színre lépését, az Orbán–Magyar nemzetközi sajtócsatát, a közelgő választás forgatókönyveit, a világrendszerváltás jeleit és az év eleji gazdasági intézkedések politikai hatását.
A Maxima-interjú egyik legerősebb gondolata az volt, amikor Benjamin Netanjahu a jelenlegi globális kihívásokat nem egyszerű politikai vitaként, hanem civilizációs küzdelemként írta le.
A magyar sajtótörténet első nagyinterjúja az izraeli miniszterelnökkel – exkluzív beszélgetés a Mandineren.
A hozzászólók szerint Roger Köppel tevékenysége kiemelkedő, mivel már Svájcban is meggondolja az ember, hogy mit beszél a nyilvánosság előtt.
A Maxima című műsorban adott megszólalásában Benjamin Netanjahu egyértelművé tette: a nemzeti határok védelme nem politikai ízlés kérdése, hanem a túlélés alapfeltétele. Szerinte ha egy állam nem képes ellenőrizni, ki lép be a területére, akkor idővel magát az országot is elveszíti.
A Maxima műsorában adott először nagyobb terjedelmű interjút magyar lapnak Benjamin Netanjahu. A beszélgetés középpontjában Magyarország és Izrael szövetsége, valamint a nemzeti szuverenitás kérdése állt.
Roger Köppel, a svájci Weltwoche főszerkesztője szerint miközben a világban ismét kialakul a nagyhatalmi befolyási övezetek politikája, addig az EU „egy fantáziavilágban él”.
Nincs több kérdés, Magyarország regionális előnyhöz jutott.
Akármi is lesz a vége, ennek önmagában geopolitikai hatása van.
