„Nem az a kifogásolandó, hogy az állami vállalatok bizonyos beosztottjai is komoly bért kapnak, hanem az, hogy a kormány alkalmatlan emberek zsebét tömi: ők nem jó vezetők, csupán tehetségtelen, de hűséges pártkáderek. Vágó Gábor népszavazása azonban a gyereket is kiöntené a fürdővízzel együtt: azokat is büntetné, akik magas fizetésért magas értékű közszolgálati munkát végeznek. A Momentum azonnal búcsút fog venni attól, aki érdemtelen, a legjobb szakemberektől azonban az állami szektorban sem vonná el a versenyképes fizetést. (...)
Megértjük a kezdeményezők motivációit, nem kételkedünk jó szándékukban, de rossz eszközt választanak a kormánnyal szembeni fellépésre. Jól tudjuk, hogy a népszavazási kezdeményezések alkalmasak a kormánnyal szembeni fellépésre, ám ennyire közel a választásokhoz már inkább a közösségszervezésre, a jelöltállításra, a választási felkészülésre érdemes koncentrálni. Mindemellett azonban súlyos tartalmi okai is vannak annak, hogy a Momentum nem gyűjt aláírást. Fel kell hívnunk a kérdés támogatóinak figyelmét: az irreálisan alacsony bérplafont gond nélkül megkerülheti a Fidesz, és még rosszabbul is jöhetünk ki belőle. A népszavazási kérdés ugyanis nem foglalkozik azzal, hogy hány állami beosztott jut hozzá ehhez az összeghez, számukat a végtelenségig lehetne bővíteni. Kinevezési hullám vehetné kezdetét, érkezhetnének az újabb, felesleges vezetők, akik a bérplafon okozta hiányt egyenlítenék ki visszaosztás által. A jelenlegi hűbéri rendszer éhsége tovább nőne, újabb strómanokkal feltöltve a potyalesők terhe alatt már így is recsegő-ropogó közszférát.
A kérdés az országot erkölcsi csődbe taszító pártkáderekkel sem számol, hiszen a gond nem a bevételük összegének nagyságából fakad, hanem az általuk elvégzett tisztességtelen, minősíthetetlen munkavégzésből. A rájuk bízott adófizetői pénzzel felelőtlenül gazdálkodó kinevezetteket semmiben sem fogja egy alacsonyabb bérplafon megakadályozni.”