Brit választások: nothing special

„Ezután rukkolt ki Theresa May az előrehozott választás tervével, amelynek a lehetőségét egyébiránt számtalanszor egyértelműen kizárta nyilvánosan rövid válságkormányzása alatt. A választás indoka, a kormány felhatalmazásának megerősítése, megújítása ugyan nincs, nem lehet semmiféle hatással egy nem létező tárgyalási pozícióra, egy gyakorlati haszna azonban valóban lehet. Ha nem 2020-ban, hanem 2022-ben jár le a brit kormány mandátuma, akkor esetleg élni tud a csodával, feltéve, ha csoda történik 2019-ig, a kilépési folyamat alapesetben érvényes határidejéig, amely egyébiránt szinte egybeesik az Európai Bizottság és az Európai Parlament mandátumának lejártával.

Az egységes európai piachoz való akadálymentes hozzáférés elvesztéséhez valóban csodára lenne szükség, de nem az EU döntési központjaiban, hanem a brit választók vélekedésében kellene ennek megmutatkoznia. Márpedig az egyelőre nem változik, szinte százalékpontra pontosan annyian tartják továbbra is helyesnek a kiválást, mint amennyien ezt inkább visszafordítanák. Az utóbbiak sok év alatti esetleges döntő többségbe kerülése az egyetlen olyan csoda, amely esetleg utólag bölcs lépésként igazolhatja a tegnapi előrehozott választás ötletét, amely az elkerülhetetlen halogatásának fájdalmát elegyíti a csodavárás keserűségével.

Ha a brexit-népszavazás nem sorvad el, mint politikai tény, ha nem alakul ki döntő, meghatározó többség a következő két évben a folyamat leállítása mellett, akkor az előrehozott választás semmit nem segít a brexit katasztrófa kilátásain, minden ezzel kapcsolatos remény és piaci várakozás alaptalan.”