Te mit tehetsz a civilekért?

„Ha nem az átláthatóság megteremtése a cél, akkor vajon mi? A kormány valódi szándékait leleplezik azok a nyilatkozatok, amelyek a szervezetek eltakarításáról szólnak vagy ügynökszervezetként (például Orbán Viktor kísérőlevele a nemzeti konzultációhoz) utalnak a külföldről támogatott egyesületekre. Mára a retorikában meghatározóvá vált, hogy a külföldről származó támogatás egyenlő valamilyen, az ország gazdasági, társadalmi érdekeivel ellentétes tevékenységgel, és ez a szemlélet a törvény preambulumában is megjelenik. Pedig az érintett szervezetek olyan témákkal foglalkoznak, amelyekkel a mindenkori kormányzatoknak is kellene: iskolát üzemeltetnek, szociális szolgáltatást nyújtanak, elesett emberek érdekeit és jogait képviselik vagy a környezetünk megóvásáért dolgoznak. Ideális esetben a kormány partnerként tekint erre a szférára, akár azért, mert fontos társadalmi problémákra mutat rá, amelyek megoldása a kormány feladata, akár azért, mert állami feladatokat vesz át.

Minden állampolgár, cég vagy szervezet tehet azért, hogy ne sikerüljön az elszigetelés. Ez azonban tudatos stratégiát igényel. Az érintettek számára az egyik veszély, hogy munkájukról nem esik szó, így az erről szóló hírek terjesztésével lehet segíteni nekik. A civil szervezeteknél komoly szakmai tudás halmozódott fel, egyes témák legismertebb szakértői dolgoznak ezeken a helyeken. Ha félelemből vagy oda nem figyelésből nem hívja meg őket senki rendezvényekre, konferenciákra, akkor nemcsak a kiközösítéshez járulunk hozzá, hanem ez a szakértelem is elvész. A civiltörvény elfogadása utáni napokban többen bejelentették, hogy mostantól havonta rendszeresen támogatnak egy-egy szervezetet. A havi rendszeres, akár ezerforintos támogatás minden szervezet számára fontos: nem csupán a tevékenységünkhöz járul hozzá, de határozott üzenet is, hogy a magyar polgárok szerint is szükség van a civilekre. Tehát három lehetséges magatartás: adjunk hírt, ne járuljunk hozzá a kiközösítéshez, és fogadjunk örökbe egy szervezetet.”