Liberalizmus: átok és lehetőség

„A modern liberalizmus alapproblémája egyszerűen megfogalmazható. A gazdasági és az egyéni szabadság nehezen fér meg egymással, és csak a gazdagabb országokban, óvatos kalibrálással egyeztethető össze úgy-ahogy. A liberalizmus korlátlan érvényesítése a gazdaságban lényegében lehetetlenné teszi az egyéni szabadság érvényesítését a szegényebb tömegek számára. A szabad véleménynyilvánítás, a politikai tájékozódás, a polgári szerveződés, de még a szabad szexuális élet jogával is csak az tud élni, akinek ehhez megvan a kellő jövedelme, vagyona, iskolázottsága. Ahol pedig a piaci erőket nem kontrollálja erős társadalompolitika, ott egyre nagyobb szakadék tátong a jómódú középosztály és a leszakadó tömegek között. Az utóbbiak érthetően szembefordulnak a szabad verseny, a liberális kapitalizmus eszméjével. És mivel a liberális szabadságjogokat ugyanazok hirdetik, mint akik a szabad versenyt propagálják, a leszakadó milliók sajnos az egyéni szabadságjogokat is a gazdagok felesleges luxusának tartják. Hosszabb távon persze tévednek, hiszen a szabadságjogok megvonásának is ők és a gyerekeik lesznek az igazi áldozatai. De ennek belátásához pontosan az a tudás kellene, amit elvesz tőlük a szabad versenyes kapitalizmus a minőségi oktatás piacosításával, a tömegmédia elbutításával, a munkahelyi szolidaritás szétverésével. (...)

A magyar liberálisok az elmúlt évtizedekben nem is akarták megérteni eszmerendszerük beépített ellentmondását. Azt, hogy a korlátlan szabad verseny világában a társadalom többsége nem tud élni egyéni szabadságjogaival, s ezért nem is tartja azokat sokra. Különösen igaz ez egy olyan országban, amely gyakorlatilag védtelen a fejlett Nyugat gazdasági inváziójával szemben. A magyar sajtópiac története, mint cseppben a tenger, jól mutatja, hogy a külföldi tőkébe vetett liberális vakhit öngyilkos tévedés volt. Sajnos nemcsak a liberálisokra, hanem az egész sajtószabadságra nézve. A privatizáció, a nyugati tőke és a kapitalista globalizáció feltétlen, doktriner kultusza lerombolta a magyar liberalizmust. Trump elnökké választása azt is megmutatta, hogy az istenített Amerika nagyon másmilyen, mint ahogy a hazai liberális mantra hirdette.

Pedig egyéni szabadságjogokra, szabad és minőségi sajtóra, hitünk, világnézetünk félelem nélküli megvallására, a hazai vállalkozások piaci esélyeinek a megvédésére, s általában egy erős civil társadalomra nagyon is szükségünk lenne. De a szociális értékek és a nemzeti érdekek tisztelete nélkül mindez elérhetetlen álom marad számunkra.”