A lózung szerint „új, modern óra épült a tér egyik központi eleme, a megszámlálhatatlan randevúnak, találkozási pontnak helyet adó régi óra helyén. A hat méter magas, háromszög alapú látszóbeton oszlop oldalán a régi óra betonmatricás technikával készült lenyomata látható, a tetején pedig LED-es felület mutatja a pontos órát és percet. A másodperceket az oszlop körüli másodpercmutatókról olvashatjuk le.” De nem olvashatjuk, mert az óra először csak összevissza járt, hetek óta pedig sehogy. Kikapcsolták. (...)
Ha a XXI. században egy nyomorult, filléres köztéri időmérő tervezése képes elveszni a fővárosi közbeszerzési bábák sora és a forintmilliók között, szép reményekkel vághatunk az olimpiába!”