Tényleg egy profitorientált, ráadásul amerikai cégnek kell arról dönteni, mi igaz a német politikában és mi nem?
„Tendenciózus, gyűlöletkeltő, ízléstelen, hamis, méltóságon aluli – a közösségi médiában gyakran megesnek az olyan posztok közéleti témákban, amelyek kiérdemlik ezeket a jelzőket. Ez vitán felül áll. Arról azonban érdemes vitázni, hogyan kell bánnia egy demokráciának ezzel a felvilágosodás előttinek tűnő jelenséggel, ami a 21. század kommunikációját vélhetően jelentősen meg fogja határozni. Németország viszonylag korán lépett, restriktív irányba. A politikai osztály kevés kivétellel osztja a véleményt, miszerint az államnak tennie kell ezen elburjánzások ellen – legyen szó arról, hogy cáfolatokat tesz közzé, vagy hogy beavatkozik ezen hálózatokba.
Hogy ez a lejtő mennyire meredek, jól mutatja a Facebook minapi bejelentése: a jövőben a cég saját kutatóközpontja vizsgálja meg, mennyi igazságtartam van egy-egy hírben. Átgondolta már valaki, mit fog ez a gyakorlatban jelenteni? Az internet polarizált hétköznapjaiban ez az ebben érdekelt felek felé történő meghívás tulajdonképpen, hogy hazugként tüntethessék fel ellenfelüket. (...)
És mi van azzal a legalább napi száz, ezer vitatott, könnyen befogadható, ellentmondásokkal és kétértelmű szavakkal teli bejegyezéssel? Hogyan bájon az egyedüli szerkesztőség a reklamációkkal? Milyen kritériumok alapján? Tényleg egy profitorientált, ráadásul amerikai cégnek kell arról dönteni, mi igaz a német politikában és mi nem?
Egy olyan országban, amelynek legfontosabb alaptételei közé tartozik a cenzúra eltörlése, nem mehetünk el eddig a pontig. Vannak ugyanis törvényeink, amelyek segítségével bárki meg tudja magát védeni a rágalmazással, szidalmazással és álhírterjesztéssel szemben – bíróság előtt, ahogy az jogállamban illik. Kormányunknak nem szabadna megengednie, hogy a Facebook átvegye tőle ezt a feladatot. A szabadságon alapuló államnak lehetővé kell tennie a véleménynyilvánítást, csak kivételes helyzetben teheti ennek ellenkezőjét. Az álhírek korrekciójára és a tényeken alapuló diskurzusra a legjobb megoldás a szabad sajtó. Még ha nem is tökéletes.”
Erős újévi politikai rajt a Mestertervben: Kereki Gergő műsorában Mráz Ágoston Sámuel és G. Fodor Gábor elemzi Magyar Péter újévi beszédét, Bajnai Gordon színre lépését, az Orbán–Magyar nemzetközi sajtócsatát, a közelgő választás forgatókönyveit, a világrendszerváltás jeleit és az év eleji gazdasági intézkedések politikai hatását.
Ráadásul európai összevetésben is az élmezőnyben.
A hozzászólók szerint Roger Köppel tevékenysége kiemelkedő, mivel már Svájcban is meggondolja az ember, hogy mit beszél a nyilvánosság előtt.
Izzad, mint… De válasz az nincs. És mielőtt a tiszás trollok bepörögnek: Nem. Nem AI.
A miniszterelnök jelezte: az eseményt élőben lehet majd követni a Facebook-oldalán.
Még többet akar a Facebooktól.
Donald éles volt és ütöttek a kiszólásai.
Az Európai Bizottság elnöke bízik a legjobbakban.
A bizonyítás veszélyeztetése és az ismételt bűnelkövetés lehetősége miatt döntöttek a hosszabbítás mellett.
