Orbán új frontot nyitott

„A korábbi években ugyanis a bálványosi beszédek nagyon erős nyelvezettel és jól beazonosíthatóan a magyar belpolitikának szóltak: az illiberális állam felvázolása 2014-ben vagy a menekültválság összekötése a baloldallal 2015-ben világos célt szolgáltak. Ehhez képest az idei beszédből lényegében teljesen kimaradtak a magyar ellenzék és a belpolitika legfontosabb témái, sőt, az októberi kvótanépszavazás is csak egyszer, a beszéd végén került elő.

Orbán visszafogottsága különösen a héten indult plakátkampány fényében feltűnő – bár tény, hogy a plakátok hangvételét nehéz lenne tovább fokozni. A miniszterelnök erre kísérletet sem tett. Jól mutatja a beszéd fókuszát, hogy az Európa, európai szavak háromszor olyan sűrűn fordultak elő, mint a magyar, Magyarország kifejezések – az idei bálványosi beszéd sokkal inkább szólt az európai politikai elitnek, mint itthonra.

Feltűnően hiányzott továbbá az elmúlt években rendre előkerülő baloldal és liberalizmus-kritika: az európai elitek »véleménydiktatúráját« Orbán korábban rendre a liberalizmussal azonosította. Ezt a szellemi áramlatot tette felelőssé azért, mert nem beszélhet úgy, ahogy szeretne. A szombati beszédében ez a gondolat ugyan visszaköszönt, ám a liberálisozás ezúttal elmaradt. Ahogy nem került elő a baloldal sem, pedig tavaly Orbán még igen keményen fogalmazott velük kapcsolatban (»a baloldal azért nem szereti a magyarokat, mert magyarok«).

Ez a beszéd sokkal inkább volt szerves folytatása és kifejtése a Visegrádi Négyek pár nappal ezelőtti találkozóján megfogalmazottaknak – az Európai Unió globális szerepének végéről és a V4-ek migráció ügyében képviselt álláspontjáról. Az elmúlt egy évben már egyre élesebben látszott, hogy Orbán a menekültválságot akarja felhasználni arra, hogy újraszervezze, megerősítse a visegrádi együttműködést és ezáltal egy alternatív, közép-kelet-európai erőközpontot hozzon létre a régi tagországokkal szemben.”