Nem is olyan könnyű bort választani egy nehéz nap végén, ha egyszer csak azt veszi észre az ember, hogy a borainak jelentős része nem áll rendelkezésére.
„Egy hete költözködésben vagyok, dobozolás, cipekedés, logisztika tölti ki az estéimet. Nem feltétlenül ezekben vagyok a legerősebb, de most ezt kellett megoldani. Mire a végére értem, sajnos arra is rájöttem, hogy a boraim (pár palack kivételével) egész máshova kerültek; szerencsére a velem maradtak között is találtam némi jutalomfélét: Hetényiék 2013-as kadarkája mozgatta meg egyből a fantáziámat.
A borokkal való barátkozásom kezdetén nem igazán tudtam a kadarkával mit kezdeni, sokkal vékonyabb volt, mint az akkori ízlésemnek megfelelő borok, nehezen tudtam a fajtát bárhova is besorolni. Mondtam is Gyuri bácsinak a vinotékában, hogy nem igazán az én fajtám a kadarka. Ő meg csak somolygott a bajsza alatt, majd egy következő alkalommal, amikor a választásban segítséget kértem, egy Vesztergombi Remete kadarkát nyomott a markomba, úgy emlékszem, egy 2003-ast.”