A Lands End készítésekor a legnagyobb kihívás az álomszerű és finom szürreális atmoszféra megteremtése volt, illetve az, hogy ebben a közegben a virtuális valóságba csöppent szereplő minden egyes mozdulatára is reflektálnia kellett ennek a hangszőnyegnek. A meditatív zenei háttértől finoman, de elkülöníthetően megjelenítve a zajokat és effekthangoknak, de úgy, hogy ne rombolja le azt az illúziót, amit már megteremtettek a képi és zenei háttérrel a hangmérnökök. Képzelet és valóságnak kellett összeolvadnia egy hatalmas hangmontázsba burkolva.
A virtuális valóságban játszódó történetek során a legnehezebb a zenei egyensúly megteremtése volt, a relaxációs hátteret nem szabad megbontani soha, ezekre a »szőnyegekre« kellett rátenni még újabb hangrétegeket és effektusokat. A leginkább a munka metódusa ebben az esetben az Interstellar és a Journey film és játékhoz hasonlított, ott kellett ennyi sávval és layerrel dolgozni egy-egy jelenet során a hangmérnököknek, de úgy hogy ne legyen túl kevés vagy túl sok.