Nagy spíler ez a Lev Grossman: megint megcsinálta! A varázslókirállyal hozza ugyanazt a bravúrt, amit az idén magyarul kiadott A varázslókkal már eljátszott.
„A könyv tehát egy erős Narnia utánérzéssel indul, amiből nem is szándékszik lejjebb adni, hiszen az egész koncepció arra épül, hogy demitizálja a cukormázas ifjúsági meséket, és lerántsa azokat a valóság rögös talajára. Meglepő módon e vonulat egészen a regény feléig takarékon égve üzemel, több benne a tényleges Narnia, mint A varázslók kíméletlen pszichológiai pofonfája, ráadásul a mesék törvényszerűségei miatt logikát sem lehet benne találni. Már épp kezdene kihunyni az olvasóban a lelkesedés lángja, amikor Grossman megforgatja kicsit bennünk a tőrt, és innentől fogva garantált a pofára esés.
Ebben szerepe van a két szálon futó cselekménynek is: megismerjük végre Juliát, aki az első részben kipotyogott Varázskapu tesztjén, de nem hatott rá az emléktörlő bűbáj, így megszállottan kutatni kezdi a mágiát. Amíg az egyik szálon a jelenben kalandozunk, addig a másik vonalon visszaugrunk A varázslók elejére, és végigkísérjük Julia kanosszajárását. Grossman brillírozik a lány történetével, egyszerűen és átélhetően, de nem hatásvadász módon tárja fel összeomlását és őrült fanatizmusát, ami A varázslókirály végére szépen összeér Quentin varázskulcskeresésével, és kerek egészet alkotva zárja be a kört.”
Az új magatartásformák ugyanúgy terjednek, mint a járványok, és a 21. századra a túlzások vették át a főszerepet az emberi viselkedés alakításában; az ok az „egyharmados kisebbségek” és a „szuperterjesztők” felemelkedése – állítja önkritikus könyvében Malcolm Gladwell.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Az aztékok emberáldozatra épülő vallását a hódító spanyolok és a katolikus egyház a Sátán legintézményesültebb kultuszának tartotta.
Kemény nem ontja a könyveket, ami különösen rokonszenves a mai világban.
A közel négyszáz oldalas, gazdagon illusztrált kötet nem csak a Liget páratlanul gazdag, több mint két évszázados múltját mutatja be történeti hűséggel, a jelen, azaz a Liget Budapest Projekt fejlesztései is kiemelt szerepet kapnak.
Kelemen Hunor szerint azzal, hogy Soós Zoltánt bilincsben mutatják a világ előtt, olyan üzenetet küldött a román ügyészség, ami elfogadhatatlan.
A magyar válogatott 30–22-re kikapott Norvégiától a női kézilabda Európa-bajnokság elődöntőjében, így a bronzéremért játszhat vasárnap.
