Egy baloldali külpolitika lehetőségei a többpólusú világban
A szervezett baloldal 2026 tavaszára lényegében széthullott.
Orbán, takarodj! – avagy: orvosi esetek és a rasszista Európa...
2015. szeptember 08. 11:58
A mai nyugati közvélemény vezérei, a '68-as generáció professzorrá és/vagy politikussá avanzsált hangadói, az ultrabalos, de mára testileg és agyilag is elkényelmesedett egykori radikálisok az iszlám fundamentalisták számára a tökéletes „hasznos hülyék”, a lenini szóhasználattal élve.
2015. szeptember 08. 11:58
Gondolkodtam, hogy az írásnak a fenti, vagy inkább a „kognitív disszonancia” címet adjam; érdemes lett volna kipróbálni mindkettőt és figyelni a különbséget kattintásszámban és viralitásban... de ez már mindörökre gondolatkísérlet marad, mint Schrödinger macskája.
Az orvostudomány jól ismeri az altruizmus fogalmát, és ennek túltengését is. A mániákus altruista állandóan segíteni akar, lételeme az önfeláldozás. Ezzel saját magát is „gyógyítja”. Vagy azért mert lelkiismeret-furdalása van, vagy mert az énképét kell folyamatosan javítania saját maga előtt. (Akár az egyén, akár a közösség szintjén; Németország esetében ez mára a kollektív bűnösség teljes elfogadásának és a múlt bűnei miatti vezeklés állandó kényszerének bohózatába torkollott.) Az önfeláldozási mániát mások előtti teátrális megnyilvánulások, magamutogatás, ripacskodás is kísérhetik (a Keleti pályaudvartól a Szemlőhegy utcán át akár a CNN-ig), de ezek egyáltalán nem mindig velejárói.
A jótékonysággal, az emberbaráti cselekedetekkel természetesen nem mindenki kompenzálni próbál; van olyan, aki egyszerűen csak úgy érzi magát jó embernek, ha idegeneken segíthet. Az IDEGEN itt egy fontos szó. Vajon ha Oroszország teljesen lerohanta volna Ukrajnát (aminek reális veszélye tán még most sem múlt el teljesen), akkor is hasonló vehemenciával vetették volna ugyanezek az emberek bele magukat a Kárpátaljáról menekülő, többségben magyarok megsegítésére? Sajnos - dehogy sajnos, hála Istennek - várhatóan ez is csak gondolatkísérlet marad.
Természetesen a nagy önfeláldozók, az énképükben ily módon megerősítettek sosem látnák be, hogy egy - klinikailag is ismert - betegségben szenvednek. Kikérik maguknak - az olvasók között is bizonyára horkannak már páran. A pszichiátriai intézetek lakói is meg vannak róla győződve, hogy nekik semmi bajuk és kint vannak a hülyék. Vagy ha ambuláns módon kezelik őket, akkor az autópályán jön mindenki szembe.
A civil segítség nagyon nemes dolog, Magyarország csillagos ötösre vizsgázott. (Az állam pedig igenis tette a dolgát, egyáltalán nem rosszul, minden ezzel ellenkező népszerű írás, megmondás, odaböffentés ellenére, de erről részletesen kiválóan írt már pl. Stumpf András.) A nagyon szomorú és kegyetlen igazság viszont az, hogy a jelenlegi migránsoknak adott minden egyes segítség katasztrofális üzenet az otthon lévőknek. Az üldözötteknek és az üldözőiknek egyaránt.
Először az utóbbiakról, mert ez az egyszerűbb. A mai nyugati közvélemény vezérei, a '68-as generáció professzorrá és/vagy politikussá avanzsált hangadói, az ultrabalos, de mára testileg és agyilag is elkényelmesedett egykori radikálisok az iszlám fundamentalisták számára a tökéletes „hasznos hülyék”, a lenini szóhasználattal élve. Számtalan olyan liberális eszmében hisznek, amelyben mostani lieblingjeik, a muzulmánok nem hogy nem hisznek, hanem gyakran ölnek is azért, ha valaki igen. Maguk az üldözők most nagyjából csak egy kávét kérnek, de aztán majd jönnek ők is. Egyelőre örömmel látják, hogy a nyugati világ megosztott, és védekezés helyett keblére öleli az őt lerohanókat, a trójai falovakat. Az aggályoskodókat pedig leugatja, kiközösíti. Ismerős? Churchill helyzete a '30-as években. Tudjuk, abból mi lett. (Az örök „zsörtölődő”, „agresszív” „különutas” Churchill-nek eléggé igaza.) Mindezt az Iszlám Állam és a többi fundamentalista - jelentős részük már most Európában - elégedetten figyeli.
Ami pedig a menekülőket illeti, sorsuk valóban rengeteg esetben sajnálatra, szánalomra méltó. DE: EZEKNEK AZ EMBEREKNEK SEMMI KERESNIVALÓJUK ITT.
Túl azon, hogy minden felmérés. hivatalos számbavétel, maguktól a migránsoktól származó információ, stb. azt mutatja, hogy egyre kisebb hányaduk érkezik Szíriából. (Kb. 15% lehet.) Jelentős részük pakisztáni, afganisztáni, afrikai. Szó se róla, nem kellemes helyek ezek sem, de semmi nem történt az elmúlt 1-2 évben, ami ilyen méretű migrációt indokolna. Erről is számos okos, összeszedett írás született már, hogy mik az okok, hogy miért pont most, de a lényeg, hogy elterjedt az információ, hogy az EU-ba jutás „nehéz, de megcsinálható”. És ez bizony, még a kisebbségben lévő szírek egy részére is igaz. Nagyobbik részük - a képzett, tanult, nagyon is létező szíriai középosztály különösen - Törökországban, Libanonban, táborokban várja, hogy egyszer hazatérhessen. A világ hatalmainak kutya kötelessége segíteni, akár komoly katonai fellépéssel is, hogy ez minél hamarabb megtörténhessen.
Egy részük azonban pusztán jobb életre vágyik, a nem-szírek és a bármifajta cucc nélkül vonuló, egyedülálló (nyilván az ingóságaikkal és az esetleges otthon maradt családtagokkal kapcsolatban is konkrét tervvel rendelkező) férfiak különösen, és ezt az életet az EU-ban képzelik el, a már odajutott ismerősök által hallottak alapján. (Nem alaptalanul.)
Aki menekül, az megáll azt első helyen, ahol már nincs veszélyben. Szíriától idáig ez a következő országokat jelentheti: Törökország, Bulgária, Görögország, Macedónia, Szerbia. (Vagy egy másik irányban Jordánia, Szaúd-Arábia, Egyiptom). Ezek biztonságos országok, ahol semmilyen veszély nem fenyegeti őket. De nagyon jól tudjuk a választ: nekik Schengen kell, hogy fizikailag is az övezeten belül legyenek. Innentől kezdve mindenféle kvótarendszer egy vicc. Ha valakit a nagyszerű Lickóvadamosra „osztanak be”, nyilván másnap indul el Heidelbergbe.
Erre jöhet a kérdés, hogy nincs-e nekik is ugyanolyan joguk a jobb életre, milyen alapon teszünk különbséget ember meg ember között, stb. Meg az unalmas, csúsztató párhuzamok a magyar és egyéb kelet-európai vendégmunkásokról Európában. A helyzet az, hogy az EU és Schengen egyik célja éppen ez: helyzetbe hozni a tagállamokat és azok lakosságát, biztosítani az áruk, szolgáltatások, emberek szabad mozgását. Mindez az EU polgárainak javát szolgálja, a „kint rekedtek” rovására. Ezek szerint tehát az egész EU is egy kirekesztő, rasszista képződmény...?
Továbbá a magyarok angliai munkavállalási lehetősége sem egy egyoldalú ajándék; ugyanígy szabadon jöhetnek ide is az angolok. Mielőtt valaki nagyon humorosnak érezné magát, hogy „haha, de ugyan miért jönnének?”, stb., megnyugtatom, hogy vannak itt szép számban. És itteni tevékenységükkel valószínűleg több pénzt visznek ki Magyarországról, mint amennyit a náluk kétségtelenül jóval nagyobb számú magyar mosogató és bolti eladó onnan ide juttat. De ezzel semmi baj, ez a szabad munkavállalás, szabadkereskedelem, kapitalizmus, demokrácia.
Tehát az EU nem egy szabad bejárású klub. Erről lehet morális vitákat folytatni, de nem alanyi joga a másutt születetteknek, hogy az EU-ban éljenek. Nekünk, itt élő szerencséseknek morális kötelességünk segíteni a menekülteknek. A délszláv háborúk idején ez konkrét befogadást jelentett, hiszen a szomszédban voltunk. Most nem kell(ene) idáig jönniük ahhoz, hogy segíteni tudjunk nekik. És ezért mondom, hogy sajnos minden egyes megkent vajaskenyér, odaadott gyerekjáték - és pláne Mamma Merkel hívószavai - katasztrofális üzenetek a (még) nem útra kelt millióknak. Az ő - egyre valószínűbb - útra kelésük pedig Európa végét jelenti. Pont.
A teljesen torz személyiségeket leszámítva az emberek természetes igénye, hogy a saját szemükben „jónak” tűnjenek. A kopasz, kigyúrt tahók is imádják a kutyájukat, néha még akár a saját gyerekeiket is. Tényleges, mélyebb pszichológiai motivációjuktól függetlenül, abszolút nem lehet tehát elítélni azokat (leszámítva természetesen a tökéletesen őszintétlen, ripacskodó pojácákat), akik nap mint nap járnak a keletibe, a vonulási útvonalakra, vagy akár a táborokba, ha úgy érzik - okkal vagy hibásan - hogy az állam nem tesz eleget a menekültekért. Még akkor sem ítélhetjük el őket, ha tudjuk, hogy ezzel egy sokkal messzebbre mutató, az emberiség jövője szempontjából nagyon is lényeges szempontból borzasztó nagy károkat okoznak. Fontos lenne azonban, hogy ezt próbálják meg ők is belátni. Sajnos azonban jelenleg olyan erős egyesekben az „Orbán, takarodj” utáni vágy, hogy mindent ennek rendelnek alá. A migránsok féktelen támogatása - számos más, részben a fentiekben vázolt indíttatás mellett - ebből is ered; ezzel is lehet mutatni, hogy a szar magyar kormány nem tett meg semmit, bezzeg mi, stb., stb. Orbán feltétlen hívéből számos kérdésben komoly bírálójává váltam az elmúlt években. A plakátkampány egy fölösleges, drága, ostoba dolog volt, ami tükrözi Orbán legnagyobb hibáját, a katasztrofális személyi döntéseket is. De a migránskérdésben Orbán abszolút churchilli magasságokban jár - és pontosan ugyanazokat a reakciókat is kapja.
A magyar álláspontra adott ostoba nyugati válaszok, a szellemi-politikai hatalomban jelenleg uralkodó, ultrabalos '68-as nemzedék képtelensége a valósággal való szembenézésre, túl azon, hogy erősen megkérdőjelezik az Európai Unió fenntarthatóságát, újabb örömteli perceket okoznak Putyinnak. Az EU-ban felbukkanó bármiféle nézeteltérés az ő destabilizációs törekvéseinek mindig nagyon jól jön. Ráadásul hamarosan megjelenhet „Európa megmentőjének” szerepében, amit a jelenlegi EU-ból - némileg érthetően - kiábrándult, reményvesztett, alacsony átlátási képességgel bíró tömegek könnyen be is kajálnak majd. „Oroszország majd megvéd minket az iszlámtól.” Persze a rothadó kapitalizmustól, a nyugati imperializmustól is megvédett: Renault helyett kaptunk Dáciát, NATO helyett varsói szerződést, szabadkereskedelem és Marshall-segély helyett KGST-piacot. Most meg Facebook helyett lesz majd VKontakte, Exon, Eni, Shell, stb. helyett Lukoil és Gazprom. Hurrá.
Végül, azzal maximálisan tisztában vagyok, hogy ettől az írástól senki sem fog szembenézni magával. Hiszen mindezek borzasztóan ellentmondanak sokak saját berögzült gondolkodásával. Az ezzel szembeni érvek, tények ilyenkor mindig az ún. kognitív disszonanciát váltják ki. (Amikor valakinek a felépített hitrendszerével, énképével, stb. össze nem egyeztethető információkat kell az agyának feldolgoznia.) A kognitív disszonancia beismerésére és feloldására való képtelenségről - a beteges jótékonykodáshoz hasonlóan - szintén kötetnyi szakirodalom áll rendelkezésre. És nagyon érdekes kicsit elmélyülni Isaac Asimov munkásságában, aki amellett, hogy tudós és Sci-fi író, a huszadik század egyik legnagyobb vizionáriusa is volt. Talán sokan hallottak már az általa kitalált robotika három törvényéről, amelyre nem csak a későbbi sci-fi írók, hanem a filozófusok és a mérnökök is gyakran hivatkoznak. Számunkra most az első és legfontosabb törvény az érdekes: „A robotnak nem szabad kárt okoznia emberi lényben, vagy tétlenül tűrnie, hogy emberi lény bármilyen kárt szenvedjen.” (A többi törvény, az engedelmességről és az önvédelemről, mind alá van rendelve ennek az első törvénynek.) Még az Asimovot valamennyire ismerők közül is valószínűleg kevesen tudják (mert csak néhány kései regényében szerepel - egy igazi nagy gondolkodó mindig képes saját gondolatait is megújítani), hogy született egy nulladik törvény is: „A robotnak nem szabad kárt okoznia az emberiségben, vagy tétlenül tűrnie, hogy az emberiség bármilyen kárt szenvedjen.”. A törvények néha „kognitív disszonanciát” okoznak a robotokban is, akár lefagyást, önmegsemmisítést is eredményezve. Csak a legfeljettebb robotok képesek az ellentétek feloldására, és végső soron a legmagasabb szintű törvénynek való engedelmeskedésre, akár a többivel szemben is.
A mi esetünkben a kognitív disszonancia hasonló lefagyást eredményez. Az ezzel szembesülők inkább még egy vajaskenyeret megkennek, és még harciasabban megvetik azokat, akik képesek egy sokkal perspektivikusabb megközelítésre. Akik, bár szívük azt diktálná, hogy segítsenek, tisztában vannak vele, hogy ezzel egy sokkal nagyobb szívtelenséget követnének el. Mint amikor, hogy meg ne bukjon, megírjuk a gyerekünk helyett a leckét, amihez a beadási határidő előtt egy nappal még hozzá sem kezdett. Vagy amikor az autók között flangáló utcai koldusnak pénzt adunk, miközben tisztában vagyunk a koldusmaffiával. Vagy amikor az eszkimónak halat adunk, és nem tanítjuk/kényszerítjük rá, hogy horgászni tanuljon.
És ahogy a kognitív disszonancia sem oldódik fel azokban, akikről ez az írás szól, nyilván a kommentelők is hozzák majd a formájukat, hiszen ahogy egyeseknek az önfeláldozás-öngyógyítás, úgy nekik az önigazolás - és persze a személyeskedés is - a lételemük.
Bejelentkezett Orbán Viktor: több tízezer szurkoló között kapták lencsevégre (VIDEÓ)
Sport
Kiderült, kiknek drukkol a volt miniszterelnök.
Lukas kezű baloldal
Az egyik kesztyűt a Tisza sikerrel vette fel helyettünk: visszaszerezte az elrabolt nemzeti jelképeket.
Döbbenetes leleplezés: egész Európát behálózó embercsempész-birodalom bukott le
A nyomozás során újságírók migránsoknak adták ki magukat, így jutottak el azokhoz, akik a Nagy-Britanniába vezető útvonalakat szervezték.
Ilyen is ritkán történik: felkapta a vizet Putyin, újságírók előtt akadt ki
„Ez durva és arcátlan hazugság” – fogalmazott az orosz elnök.
Fordulat jöhet az uniós pénzek ügyében, Magyar Péter nemet mondhat Von der Leyen legfontosabb kéréseire
Az Ukrajna EU-csatlakozással és a migrációs paktummal kapcsolatos vétó fenntartása az EU-s támogatások sorsára is hatással lehet.
Mintegy 5000 megawatt új megújuló energia kapcsolódhat be a magyar rendszerbe
Egyszerűbben: több nap- és szélerőmű, több tiszta energia, nagyobb energiabiztonság, több beruházás és új munkahelyek Magyarországon. Pénteken Brüsszelben nemcsak forrásokról állapodtunk meg.
A New York Times már arról ír, hogy „a Magyar Péter-formulával” le lehet győzni Trumpot
A szerző szerint az a politikai stratégia, amellyel Magyar Péternek sikerült megtörnie Orbán Viktor tizenhat éve tartó uralmát, közvetlenül alkalmazható lenne az Egyesült Államokban is Donald Trump legyőzésére.
Összesen 73 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
bourke
2015. szeptember 10. 09:16
MAGYAR BLOGGEREK ÉS FACEBOOK
KOMMENTELŐK SZÍVES FIGYELMÉBE!
Személyes szellemi integritásunk azt követeli, hogy feltételezéseinket, feltevéseinket és hiedelmeinket folyamatosan, könyörtelenül és következetesen megkérdőjelezzük.
Válasz erre
0
0
TheBigLebowski
2015. szeptember 09. 20:09
"Orbán feltétlen hívéből..."
"churchilli magasságok" hát hogyne!
Még szép, hogy egy politikusivadék eszébe nem juthat a szolidaritás, empátia, emberség szavak. Egyszerűen kívül esik az értelmezési tartományukon, így szocializálódtak.
Válasz erre
0
0
Pollux
2015. szeptember 09. 17:28
Minőségi cikk. Kijelenti, hogy mindenki, aki nem ért vele egyet, mindenki, aki segít egy elesettnek, pszichiátriai betegségben szenved, sőt ennek megpróbál valami roppant szofisztikált történeti hátteret is kreálni.
Ha már idáig eljutott, kár volt koptatni a billentyűzetét a többi mondattal, kár volt energiát feccölni a többszörösen cáfolt sallangok újbóli legépelésére, a szokásos "magyarokat bezzeg nem szeretitek" és a többi vagtában lövöldöző séma elsütésére.
De azért az író boldog lehet, az írását megtalálták a ballibCIA-hívők, talán még Monsantoig is eljutnak, ha kicsit megerőltetik magukat.
A dolgát remekül végző kormány margójára:
Akkor hogy is van az, hogy több ezer ember gyalogolt Budapestről Ausztria felé, most pedig Röszkéről gyalogolnak hozzánk, mert Röszkére nincs elég rendőr és felszerelés küldve, hogy kezeljék a helyzetet? Hogy van az, hogy tegnap egy budapesti hotelben és egy röszkei benzinkúton is csempészeket találtak, de a rendőrség mindeddig nem vonult ki nagy erőkkel? Hogy van az, hogy arab, urdu stb. anyanyelvű embereknek félig kitöltött, egynyelvű vaktérképet adnak?
Na MOST jöhetnek a dislike-ok. Én sem szeretem ezt a helyzetet, én is dislike-ot küldök. De sokkal jobban utálom, hogy a "churchilli magasságokban járó Orbán" a Parlamentben veri a mellét (a nyilván szintén túl jól teljesítő Hende romjain), miközben emberek ezrei rohangálnak az országban úgy, hogy jó részükről semmilyen tudomása nincs a jelen kormánynak. Nem látom a jól teljesítést, nem látom az ellátott, regisztrált és minimális idő alatt, kettős sorokban nyugatra szállított embereket, nem látom, hogy a határon a rendőrök mellett lenne meleg ital, pokrócok, egészségügyi sátor, nem látom, hogy a bevándorlási hivatalnak egyáltalán lenne olyan rendszere, ami nem omlik össze akkor, amikor amúgy dolgozni kéne ezerrel.
Ja hogy IDEGEN
Ja hogy 68
Ja hogy elmeháborodott
Ja hogy terrorista
Hát ez mindent megmagyaráz, nincs több kérdésem
Válasz erre
1
0
elemes
2015. szeptember 09. 10:53
Egész jó írás, de egy (szerintem) fontos momentumot értékén alul kezel.
A segítők egy része valóban kényszeres segítő, de szerintem ők vannak kevesebben. És még ha így is van, a segítők (összessége) a társadalom rendkívül fontos (bár Magyarországon sajnos vékony) rétege.
Ha érdekel bárkit, később ezt bővebben kifejtem.
Válasz erre
1
0