Tumblr-telefonkönyv

„Számos esetben az anonim bátrak nem csak a felelőtlen áramlás meglovagolói, hanem az elbújás biztonságával fenyegetőző vagy kioktató »militáns-eszkatologikus« nyelv hordozói is. Közösségeik véleményhomogenitáson alapulnak, kommentjeik megerősítő és önkifejezésre vágyó, narcisztikus önpublikációk. Esetükben általános a saját világra hivatkozás, csak a saját politikai oldal szemlézése, s ezáltal – ahogyan egy lebukott kommentelő, budapesti szociológus, Molnár Attila Károly fogalmaz – agnosztikus demokráciát teremtenek, ahol az aktivitás nem más, mint prefereciaigazolás. Névvel is, de leginkább anélkül megy az ugatolás, a magabiztosság-aggregáció, az üldözés és az üldöztetés.

Van, aki ebben soha nem fárad el. Van, aki ezt marhára unja. Például az értelmesebbje. Bújjon inkább mindenki elő, legyen látható, ami tudott.

A mikroblogok és nickname-k felfedése nem jogba ütköző, de nincs illúziónk afelől, hogy sokan vannak azok, akik egy ilyen felfedés alkalmával elugranának saját maguk elöl, letagadnák saját magukat, online, anonim véleményüket offline nem vállalnák. Ez most itt tehát egy bátorságpróba. Részünkről nincs oka annak, hogy fenntartsuk anonimitásunkat, online ugyanazt gondoljuk, mint offline, a Facebook-láthatóságban éppúgy, mint a tumblr-láthatatlanságban.”