Döbbenetes számot mondott Hidvéghi Balázs, ennyien töltötték ki a nemzeti konzultációt (VIDEÓ)
A nemzeti konzultációs íveket december 20-ig még ki lehet tölteni.
Okkal-joggal gondolhatja tehát a lakosság jelentős többsége, hogy az üzletek vasárnapi zárva tartását egy nagyképű, erőszakos, kontár brigád agyalta ki és emeltette törvényi erőre.
„Nem tudom, minek kell történnie ahhoz, hogy az idevonatkozó törvényt megszavazó képviselők közül valaki pánikszerűen felsikoltson: hölgyeim és uraim, ezt a dolgot nagyon elszúrtuk! Változtassunk, de íziben! Az elbukott net-adóval kapcsolatban a miniszterelnök több alkalommal büszkén jegyezte meg, hogy az ugyan elhibázott kezdeményezés volt, de a plebejus kormányzat képes volt gyorsan korrigálni. Most rosszabbul állunk, hiszen a társadalom többsége által gyűlölt és megvetett koncepció már nem a tervasztalon hever, hanem alkalmazott gyakorlatként négy hónapja mérgezi közéletünket és keseríti meg mindennapjainkat. Korlátozza döntési szabadságunkat, önkizsákmányolásra kényszeríti a családi vállalkozókat, tönkreteszi a szezonális bel- és külföldi idegenforgalmat. Az ostoba intézkedés következtében két hónap alatt csaknem 2500 kereskedelmi dolgozó került az utcára, miközben áprilisban (a vasárnapi zárva tartás első teljes hónapjában) rekord túlóramennyiséget - összesen 378 ezer órát - teljesítettek a kereskedelemben dolgozó munkavállalók. A balatoni és a velencei tavi önkormányzatok »térden állva« könyörögtek a gazdasági kormányzatnak, hogy legalább a főszezonban oldják az indokolatlan szigort. Mindenki látja, hogy pénteken–szombaton a Balaton közeli bevásárlóközpontokban elviselhetetlen a zsúfoltság, a hét utolsó napján pedig a családi tulajdonban lévő kis üzletek nem képesek magas szintű kereskedelmi szolgáltatást nyújtani. A feszült helyzet ellenére sincs esélye a konstruktív párbeszédnek, az ésszerű nyitásnak, a szükséges változtatásnak.
Az ismételt nemleges kormányzati válaszok félelmet, konokságot és sértettséget takarnak. A jogalkotók bizonyára attól félnek, hogy gyengének tűnnek és a köznevetség tárgyaivá válnak, ha engednek a racionalitás parancsának és visszavonják a törvényt. Ezért konokul azt hajtogatják, hogy az intézkedés családbarát és kedvezőek a gazdasági hatásai. És sértettek is a nemzetes asszonyok, urak, mert úgy érzik, hogy az őket választó nyomorult nép nem értékeli áldozatos munkájukat és nem képes megérteni a magasztos gondolatokat. Az elfogadott normaszöveghez fűzött magyarázatok pedig álszentek és szakmai járatlanságot tükröznek. Okkal-joggal gondolhatja tehát a lakosság jelentős többsége, hogy az üzletek vasárnapi zárva tartását egy nagyképű, erőszakos, kontár brigád agyalta ki és emeltette törvényi erőre.”