Ezelőtt 140 évvel hunyt el Kriza János, az egyik első és legjelentősebb magyar népköltészeti gyűjtemény, a székely népi balladákat, népmeséket és más nép szövegeket tartalmazó Vadrózsák gyűjtője és összeállítója.
Ezelőtt 140 évvel, 1875 márciusában hunyt el Kriza János, az egyik első és legjelentősebb magyar népköltészeti gyűjtemény, a székely népi balladákat, népmeséket és más nép szövegeket tartalmazó Vadrózsák gyűjtője és összeállítója.
A nagyajtai születésű, németül, franciául és angolul is beszélő Kriza János (1811-1875) pályája kezdetén, 1829-től 1835-ig teológiát és jogot tanult Kolozsváron, majd két éven át Berlinben képezte magát. 1838-tól pap Kolozsváron, 1861-től unitárius püspök. Néprajzkutatóként 1841-től az MTA tagja. A Kisfaludy Társaságnak 1863-ban lett rendes tagja. A népköltészettel már torockói és székelykeresztúri iskolaévei alatt is találkozott, ám Berlinben fogalmazódhatott meg benne a gondolat − megismerkedve Herder és a Grimm testvérek munkásságával −, hogy szisztematikusan gyűjtse a népi költészet remekeit.
„Tudva vagyon, minémű nagy szorgalmatossággal gyűjtögetik az Ánglusok és a Franciák nem tsak az önnön magok eleiknek régi verseiket s énekjeiket, hanem a távoly lakozó népekéit is. Az Olaszoknak hasonló igyekezetek nem kevésbé esméretes. Hát a Németeket avagy szükség-é elő-hoznom? … Ki nem tudja, mit kapnak ők a köz népnek szájában forogni szokott régi versekenn, mellyeknek Volkslieder a nevezetek? Ezeket pedig leg-inkább attól az időtől fogva kezdették elő-keresni s haszonra fordítani, mióta az ő saját nyelveket, s azonn az ékes tudományokat láttatosan gyakorolyják.”
Na de – teszi fel a kérdést az előszó – milyen példákra utal a lap?
„1765-ben jelent meg Thomas Percytől a Reliques of Ancient English Poetry (Régi angol költészeti emlékek), amely megindította a népköltési gyűjtemények sorát, és oly nagy hatással volt a romantikus áramlat kialakulására. Ugyancsak ekkor adta ki James Macpherson skót költő Works of Ossian cím alatt, Ossian nevű, állítólagos kelta bárd énekeit, amelyeknek hatására Európa-szerte valóságos »ossianizmus« támadt. A romantikus népköltészeti kutatás fő ideológusa Herder: filozófiájának, történelem- és irodalomszemléletének élményszerű alapjait Rigában, a lett nép körében nyerte, ahol meggyőződött a népi műveltség nagy erejéről és szerepéről a százados elnyomatás feltételei között. 'A népek hangját' tolmácsoló gyűjteményében (Stimmen der Völker in Liedern, 1807) számos ó- és újkori, keleti és nyugati népköltészet kapott helyet. A mesegyűjtés és -kutatás máig visszhangzó nyitánya 1812-1822 között a Grimm testvérek, Jakob és Wilhelm Kinder- und Hausmarchen (Gyermek- és házi mesék) című háromkötetes munkája; ezt 1816-1818-ban szintén tőlük a Deutsche Sagen (Német mondák) két kötete követte.
Ezek voltak a közép-európai népköltészeti kutatások előzményei, s nem hiába: „a kelet-európai népek szava pedig, miként csakhamar kiderült, oly messzecsengő volt, hogy cserébe most már a nyugat visszhangzott tőle: a délszláv hősi énekek egész Európát csodálatba ejtették, utóbb pedig a román, majd a magyar népballadák nyugati fordításai szintén megérdemelt sikert arattak.”
A Vadrózsák kiadását már 1842-ben tervbe vette Kriza, sajnos azonban az 1863-ig húzódott. A második kötet kiadására az akadémia 1875 elején szánta rá magát, ám amint hozzáfogott a szerkesztéshez, Kriza tüdőgyulladásban elhunyt. A Vadrózsák első kötete sem lehetett az első népköltészeti gyűjtemény, mivel 1863-ra már megelőzte őt Merényi László, Arany László (Magyar népmesék) és Erdélyi János is (Magyar népmesék). Utóbbi mögött hivatalosan is ott állt az akadémia és a Kisfaludy Társaság, Kriza azonban magányos vidéki gyűjtőként dolgozott, irányította munkatársait. Ugyanakkor Faragó szerint Kriza munkája módszertanilag mégis a többi felé emelkedett, tudománytörténeti újításainak köszönhetően: szigorú szöveghűségre, nyelvjárásilag is pontos lejegyzésre törekedett, Székelyföldön belül is tájegységek szerint csoportosította az anyagot, elválasztotta egymástól a népköltészeti és műköltői alkotásokat, jelezte a folklorizáció folyamatát, s elismerte a népköltészet hatását a műköltészetre. Kriza gyűjtötte fel az olyan balladákat, mint Kádár Kata, Bátori Boldizsár, a szép Júlia vagy épp Kőmíves Kelemenné (A falba épített asszony) balladája.
***
Kádár Kata balladája
Anyám, anyám, édös szülőm,
Öngedje mëg szép kérésöm,
Hogy vögyem el Kádár Katát,
Jobbágyomnak szép lányát. –
Miklós úrfi szépön kéri;
Édösanyja nem ígéri:
Nem öngedöm, édes fiam,
Nem öngedi az én rangom. –
Miklós mondá az anyjának:
Kádár Katát szeretöm csak,
Csak ëgyedül Kádár Katát,
Jobbágyomnak szép lányát. –
Édösanyja azt feleli:
Abból ugyan nem lösz sömmi,
Vagyon lányok az uraknak,
Abból neköd is juttatnak. –
Miklós úrfi mëgbúsula,
Készül, indul búdosásra.
Szógám, szógám, édös szógám!
Nyergeljed még pej paripám!
Mönjünk, mönjünk, amíg látunk,
Lögyön örök búdosásunk! –
Miklós úrfi elindula,
Azt mëglátá Kádár Kata,
A kapuját mëgnyitotta,
Hogy Miklós bémönne rajta.
Ne nyiss kaput, Kádár Kata,
Nem mönyök én most bé rajta;
Henem* mönyök a világra,
Hótig tartó búdosásra. –
Kádár Kata mëgbúsula,
Miklós úrfihoz így szóla:
Állj még, kéncsöm, szép Miklósom,
Hogy adjam rád ëgypár csókom!
Adjak neköd ëgy bokrétát,
A kezedbe kézi ruhát!
Mikor ruhám vérrel hobzik,
S a bokrétám hërvadozik,
Hidd el, kéncsöm, hidd el neköm,
Akkor löszön veszedelmöm. –
Elindúnak, mönnek, mönnek
Hosszú útnak, röngetegnek.
A ruháját Miklós úrfi
Elévöszi, mëg-mëgnözi,
Hát a ruha vérrel hobzik,
Bokrétája hërvadozik.
Mind a kettő azt jelönti:
Kádár Katát most veszesztik.
Miklós úrfi mëgfordula,
Ëgy mónárgazdát talála,
Kihöz közéllovagola,
Kihöz ő eképpen szóla:
Hallod-ë te, mónárgazda!
Mi hír vagyon a faluba? –
Nincs ugyan ott sömmi ëgyéb,
Kádár Katát elvesztötték. –
Hallod-ë te, mónárgazda,
Vígy el ingöm éppen oda,
Hol elveszött Kádár Kata,
Jobbágyomnak szép lëánya.
Pej paripám tiéd lögyön
S mindön ékös őtözetöm. –
Mónárgazda szót fogada,
Miklós előtt elindula,
Őt elvitte arra helyre,
Feneketlen tó széjire,
Onnét bészólalt a tóba:
Élsz-ë, kéncsöm, Kádár Kata? –
Kádár Kata is szólalik:
Nállad nékül elig* telik. –
Miklós úrfi ezt hallotta,
Szűvit a bánat elfogta,
Kezit fejire kócsóta*,
Sorsát ő ott úgy síratta,
S beléereszködék hëzza
A nagy feneketlen tóba.
Ëgyikből nőtt muszkátaszál,
A másikból rózsmarintszál.
Addig s addig neveködtek,
Vízön föjül emelködtek,
Ëgymásba belészerettek
S ott is ësszeölelköztek.
Miklós anyja mönt sétáni,
Meg taláta őköt látni;
Vízi búvárt elhívatá,
Mind a kettőt kiásatá.
Az ëgyiknek csinátattak
Fejér márvánkő kopossót,
A másiknak csinátattak
Vörös márvánkő kopossót.
Az ëgyiköt eltemették
Elejibe az ótárnak,
A másikat eltemették
Háta megi az ótárnak.
Az ëgyikből neveködött
Fejér márván liliomszál,
A másikból neveködött
Vörös márván liliomszál.
Ott is addig neveködtek,
Amíg ësszeölelköztek.
Miklós anyja hogy mëglátá,
Mind a kettőt leszakasztá,
Talpa alá bétipodá
S tövisbokorra rakatá.
Ezt hogy látta Kádár Kata,
Kopossóból följajdula:
Éltünkbe űdözőnk vótál,
Békét hótunkba sem hattál.
Kiér Isten jót ne adjon,
Szeretetlen tássat adjon!
Kinyeretlenség találjon,
Mégis sönki mëg ne szánjon.
Kuzmányi azt részletezi, hogy mennyi idő, energia, jóakarat és pénz ment rá a Notre-Dame új liturgikus berendezéseire. Ez szép. De ettől még a végeredmény kiábrándító.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Több vezető beosztásban levő munkatárs is benyújtotta felmondását az intézményben.
A kötet tíz tanulmánya arra vállalkozik, hogy meglelje a székely identitásépítés történelmi gyökereit, mivel „a székelység tematizálása iránt társadalmi igény mutatkozik.”
A Fidesz mindenkit arra kér, hogy töltse ki a nemzeti konzultációt.
Decemberben választások lesznek, sok minden múlik az eredményen.
Rendkívüli ülés összehívását indítványozta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.
Kormányra készül a romániai magyar párt; Csoma Botond szóvivő lapunknak azonban kifejtette, ha nem tudnak sikerrel kormányozni, 2028-ban a Simion és Georgescu nevével fémjelezett magyargyűlölő pártok akár többséget is szerezhetnek.
