Demokraták a kertben

„Az előkészítés nélküli összefogás balsikeréből okulva a baloldal egy része most amerikai mintára előválasztást akar. A jelen helyzetben a baloldalnak aligha hiányzik bármi is jobban, mint egy kiadós kampány egymás ellen. Mintha a baloldal, elsősorban az MSZP, huszonöt év alatt sem értette volna meg, hogy a Kádár-rendszernek vége, hogy a hatalom nem azon múlik, ki szerzi meg a legjobb pozíciót a Politikai Bizottságban, hanem azon, hogy kit választanak meg a csacsinak, befolyásolhatónak, félrevezethetőnek minősített szavazók. Visszapillantva az elmúlt évekre, azt hiszem, az értelmiségi szereptévesztésnek óriási szerepe volt az LMP szétverésében. Pedig az LMP az idegesítő antikapitalista-antiglobalista kirohanásai ellenére az egyetlen párt volt a parlamentben, amely hitelesen hívta fel a figyelmet a Fidesz hadjáratára a jogállam ellen. És az LMP volt az egyetlen párt, amelynek egy időre sikerült kiszállnia a baloldal-jobboldal háborújából. De éppen ezt nem viselte el a baloldali, liberális értelmiség, amely azt várta volna, hogy az LMP az SZDSZ remake-je legyen. Az LMP kettészakadása végül mind a maradókat, mind a szecesszionistákat tönkretette. De ez a csak önmagát érzékelő szűklátókörűség eredményezte a balliberális értelmiség tévképzetét is, hogy Bajnai pártját a választók elfogadják liberális középpártnak. Pedig Bajnai, akármit beszélt is, a nem baloldali szavazó szemében baloldali volt, és az is maradt. Színre lépése elsodorta a csöppnyi reményt, hogy létre jöhet Magyarországon egy, a Tuskéhoz hasonló konzervatív liberális párt. Ma ennek semmi esélye.

A meghívóban az áll, hogy a szervezők a résztvevőktől gyakorlati tanácsokat várnak mások és önmaguk számára, hogyan lehet szembeszállni a (szélső)jobboldal előretörésével. Az igény teljesen jogos, csak nem tudom, reális-e. Nagy az esélye, hogy 2018-ban a választási verseny a Fidesz és a Jobbik között dől el. Duda győzelme Varsóban megnövelte a Jog és Igazság Párt őszi győzelmének valószínűségét, a lengyel és a magyar politikai út pedig már sokszor bizonyult párhuzamosnak a történelem folyamán. Nem hiszem, hogy a Jobbik túlugorja az 50 százalékot, de meglehet, hogy a Fidesz sem éri el. Azt gondolom, hogy a Fidesz ebben az esetben sem társul a baloldallal, hála istennek. Egy Fidesz-Jobbik nagykoalíció esetén talán kirúgnák Magyarországot az Európai Unióból, és akkor megtanulnánk végre, milyen is az élet a brüsszeli gyarmatosítók nélkül. De a legvalószínűbb, hogy a Fidesz a Jobbik külső támogatásával (és fogságában) tovább kormányoz, Magyarországot pedig átsorolják az Európai Unió NB II-es ligájába.”