„A megoldási procedúrát NEM lehet nemzetállami módszerekkel kidolgozni. Ehhez nemzetközi összefogás kell. Orbán nem hisz ebben és nem is érdekli. Ő addig lát, hogy a határon megállítsa őket, a bajok forrásával már nem akar foglalkozni. Ez rövidlátó, felszínes és primitív politika (és gondolkodásmód), ami teljesen értelmetlen is, mint vizet merni a lukas csónakból. A menekültek száma nőni fog, és nem állítja majd meg őket egy kerítés.
Ami a szerb határra tervezett kerítést illeti, a Fidesz abból indul ki, hogy csak azok a határok lényegesek, ahol NEM Európai Uniós ország szegélyez bennünket. Kettő ilyen van: Szerbia és Ukrajna. Hogy miért csak ezekre kell fókuszálni? Azért, mert ha más határunkon jönnek be a menekültek, akkor nem mi leszünk az első európai uniós »fogadó-ország« vagyis később nem hozzánk lesznek visszatoloncolva. (Hanem például Horvátországba, vagy Romániába). Ám a szerb és ukrán határnál más a helyzet: akik itt érkeznek hozzánk (és így az EU –ba), azoknál mi leszünk a »fogadó állam« vagyis bárhová is mennek tovább a későbbiekben – pl. Ausztriába vagy Csehországba – később hozzánk küldheti őket vissza minden más tagállam.
Ez a gondolatsor azt eredményezi, hogy igazán komoly védelem – például kerítés emelése – csak a szerb és ukrán határunkon szükséges. Az egésszel csak az a baj, hogy mindez elmélet. Ugyanis a menekültek jönnek mindenhol, ahol tudnak, és semmi nem állítja meg őket. Embercsempészek, alagútásók, kerítésostromlók mindig lesznek. Vagyis ellephetnek bennünket, ha van kerítés, ha nincs és utána erősen kérdéses, hogy kibogozza e bármikor bárki is, hogy melyik menekültet hová kell toloncolni.
A megoldás tehát nem falak és kerítések emelése, hanem egy világszintű terv kidolgozása, amire csakis olyan szervezetek képesek, mint az EU. EBBEN a munkában kellene részt vennie Magyarországnak, ha addig nem teszi tönkre annyira a nemzetközi tekintélyét és európai uniós megítélését, hogy már a kutya sem hallgat rá.”