„Ennél fontosabb, hogy megdöbbentő a »szociális népszavazás« óta eltelt idő kínálta perspektíva. 2008-ban a Time magazin összesítése szerint egyebek mellett a különböző elektromos autók, a Nagy Hadronütköztető, illetve a filmek és tévésorozatok streamelésével foglalkozó Hulu (majd a Netflix) által megalkotott üzleti modell számított az év technológiai és üzleti újdonságának. (Érdekes, hogy sem a Hulu, sem a Netflix nem elérhető legálisan Magyarországon, Ausztriában viszont igen.)
S miközben ma már a Microsoft holografikus szemüvege a téma, mi az elmúlt hét évben is ugyanazt a fekáliát passzíroztuk, mint a Bokros-csomag kiherélését (a magánnyugdíjpénztári rendszer első megnyirbálását és a rászorultsági elv eldobását, ideértve az első tandíj megszüntetését) követő 10 évben: legyen ingyenes lehetőleg minden, mert különben tüntetések és vasutassztrájk lesz. Az a fiatal tehát, aki például jövőre érettségizik, pontosan ugyanazokkal a kérdésekkel szembesül, ha újságot olvas, mint amelyek már a születésekor is alkalmasak voltak a mindenható államban hívő választók mozgósítására.
Két dolog változott azóta: egyrészt bebizonyosodott, hogy a mindenható államra alapozott modell nem működik. Másrészt, ennek ellenére, a választók még nagyobb része áll át a rendpártiság oldalára.
Nem lenne tehát vesztenivalója egy olyan ellenzéki mozgalomnak, amely őszintén felvállalja, hogy az öngondoskodásra alapozza a politikáját, alapvető célja a jogállam és a piacgazdaság helyreállítása, a külföldi befektetők visszaédesgetése, amelyek munkahelyeket hozhatnak létre, és az euró bevezetése a lehető legrövidebb határidőn belül. Persze ez sajtótájékoztatókkal nem megy: minden nap, városokban, kistelepüléseken és tanyákon kell meggyőzni az embereket, hogy a gazdaság csak több szabadsággal tud bővülni, és ez az egyetlen esély a szegénység tartós csökkentésére.”