„A program már mennyiségében is grandiózus. Összesen egy egész A/4-es oldalt kitesz. (másfeles sorközzel – ahogy azt a karakterszámolás-gombot nem ismerő egyetemi oktatók szeretik) A lényege, hogy »több lehetőséget, több felelősséget és több pénzt« adjon a települési önkormányzatoknak. Rövidtávon ki is mondja, hogy a helyi SZJA 10, a gépjármű adó 80 százaléka maradjon az önkormányzatoknál, illetve az iparűzési adó »semmilyen egyéb számításban negatívan, támogatáscsökkentő tényezőként ne szereplejen«. Habár bizonyára van olyan polgi Magyarországon, aki az utolsó mondatot nehezen érti, annyi mindenesetre kiderül a doksiból, hogy több pénzt hagynának helyben a szocik.
A probléma mindezzel csupán az, hogy míg a nagy városokban van gépjármű, illetve iparűzési adó, illetve ahol kicsi a munkanélküliség ott keletkezik SZJA is; ezzel szemben a szegényebb, nehezebb helyzetben lévő kistelepüléseken, ahol se munka, se vállalkozás és kocsi is kevés van – mindebből keveset profitálnának – és mindez tökéletesen rámutat arra, hogy a legalapvetőbb (egyenlősítősdi) baloldali programot sem ismerik fel, ha az narancsban közlekedik.
Ám Tóbiás ezt a problémát zseniálisan átugrotta és negyedik pontként odabiggyesztette, hogy ha minden önkormányzat, a beszedett iparűzési adó 30 százalékát egy közös alapba fizetné be, akkor kompenzálni lehetne a lemaradó kistelepüléseket is. Lényeg, hogy megint »Állambácsitól« felirattal lehessen pénzt küldeni. Lehetőleg sokat. Valaki meg majd biztos állja a cechet. Na ezért az anyagért kár volt összetrombitálni a választmányt.
Lehet, hogy tévedek, s lehet, hogy nem csupán ez a három emlékezetes megújulási ötlet hangzott el ebben az évben.”