„Nyilvánvaló, hogy Merkelnek kevésbé húsba vágó az ügy, hiszen van saját orosz gázvezetéke, az Északi Áramlat, ráadásul a német háztartások és ipar gázkitettsége is nagyságrendekkel kisebb a miénknél. Ukrajnában egyaránt békét akarunk, nem megyünk bele ostoba kalandokba, például az amerikai nyomvonalat önfeladó lelkesedéssel követő lengyel kollégákkal ellentétben nem szállítunk fegyvert Kijevnek. A béke azonban nemcsak humanitárius, hanem gazdasági kérdés is. A kancellár asszony már nyíltan beszél a jövőről, az Európai Unió és az orosz dominanciájú Eurázsiai Gazdasági Unió együttműködéséről. Ez nem zárja ki a Washingtonnal kötendő szabadkereskedelmi paktumot, de látványosan javítja Európa tárgyalási pozícióját. Igaz persze, hogy mi Ukrajnában gyorsabb békét akarunk. Ez azonban nem politikai, hanem helyzetbeli különbség: Németország nem határos Ukrajnával, nem rajta keresztül kapja a gázt és olajat, és kétszázezres kisebbsége sincs Kárpátalján, amelynek férfijait a frontra vezénylik.
A magyar–német viszony jó, s bár van, amit másképp látunk, van, ahol máshol található érdekeink hangsúlya, de együtt haladunk. A hatékony együttműködésnek azonban nem akadálya, hogy a demokrácia elé milyen jelzőt teszünk. Nem minden nagyon szép és minden nagyon jó, de alapvetően azért sehr gut.”