Mindenki Trump győzelméről beszél – Orbán Viktor szerepéről már most megkezdődött a vita
Azt találgatják, ki lenne a jobb „híd” az Egyesült Államok és Európa között.
Abba kell hagyni, de sürgősen, hogy a továbbiakban is „közmédiának” nevezzük ezt a nemzeti szégyenfoltot.
„Számos előnye van annak, hogy Orbán Viktor néhány napja nyíltan közölte a hozzá közeli lakájmédiával, hogy megváltoztak az idők, »a közmédiára támaszkodik a kormány, őket pedig nem kívánja tovább támogatni.« Mármint állami hirdetések útján. A legfontosabb, mondhatni nulladik pont az, hogy végre teljesen egyértelművé vált: ezt a mi évi 80 milliárd forintunkból fenntartott állami indoktrinációt azonnal meg kell szüntetni. Még a só is pazarlás, amit a helyére szórnánk.
Abba kell hagyni ezen kívül, de sürgősen, hogy a továbbiakban is »közmédiának« nevezzük ezt a nemzeti szégyenfoltot. Ez állami tévé, állami rádió, állami hírügynökség. Semmi ilyesmire nincs szükségünk. Egy szabadelvű-konzervatív kormánynak még első napon privatizálnia kell mindent, aminek köze van az MTVA-hoz (Habony Árpádon kívül). A gazdi érdekében »felelősen és átláthatóan« gazdálkodó intézmény és a köz céljai végérvényesen kettéváltak, az ő propaganda-érdekük nem lehet a mi érdekünk.
A nulladik utáni első számú előny a legkézenfekvőbb: megtudtuk, amit eddig max. csak sejthettünk, hogy eddig ő, a miniszterelnök rendelkezett azzal a kompetenciával, hogy milyen irányba folynak ezek az állami hirdetések; hát, a saját oldalra, nyilván. Ez mondjuk eddig mindegyik kormány idején így volt, de csak ez a kormány fejlesztette tökélyre.
A másik óriási előny: megtudtuk, hogy »számára a lojalitás a legfontosabb, a köztévé elég neki, a jobboldali sajtóorgánumok pedig más gazdasági érdekeltségeik révén finanszírozzák magukat.« Innentől mintegy magától feleslegessé válik mindaz, amit Fidesz-politikusok az elmúlt években média- és médiatörvény ügyben nyilatkoztak akár hazai, akár EU-s felhasználásra. Igen, a lojalitás a lényeg, semmi más, az, amit az MTI korábbi főnöke még konkrétabban meg is fogalmazott, krédóként: »egy közszolgálati újságíró nem lehet a kormány ellensége, nem kérdőjelezheti meg a szabadon választott kabinet hatalmát.« Már akkor is tudtuk, miről van szó, de azért jó ezt nem csak a nyelv, hanem a fenék tulajdonosától is hallani.”