„Minden bizonnyal a párton belüli másik oldal mesterkedése áll amögött, hogy Simicska Lajos médiabirodalmának vezetői világos üzenetet kaptak a múlt héten a miniszterelnöktől. Az állami szféra hirdetései mostantól javarészt a közmédiát fogják gazdagítani, Lajosék ne számítsanak egy buznyákra sem.
Az elhatározás egyfelől igazságos, hiszen 2010-től tavaly nyárig, amíg Lajosék voltak a nyeregben, e hirdetési pénzeket kizárólag ők maguk, illetve a kisebb-nagyobb szolgálatokért túlélésre érdemesnek tartott ellenzéki médiumok (lásd: Népszava, Atv) költhették el. Másfelől roppant igazságtalan, hiszen a hadüzenetet érthetően magára vette a jobboldalinak, antikommunistának mondott újságírók vagy nyolcvan százaléka. Mindazok, akik az 1997-végi indulás óta a Lajos-birodalomnál dolgoznak: a Magyar Nemzetnél (exNapi Maónál), a Hír Tv-nél, a Lánchíd rádiónál és a szintén célba vett Heti Válasznál. Nekik hiába magyarázzák, hogy csak a nagyfiúk közti elszámolásról (leszámolásról) van szó, ahogyan lehet majd magyarázni az őket olvasó, hallgató, néző szavazótábornak is, hogy miért keletkezett zavar a centrális erőtérben, és hogyan lett Dániel elvtársból áruló?
Közben persze lehet ellentévét és ellenlapokat csinálni (és kell is), csakhogy kemény dió az. Évekbe telik, míg kialakul a néző- és olvasótábor.”