Kanális

„A miniszterelnök bevallotta, hogy a tévé- és rádiócsatornákat, a napi- és hetilapokat működtető Fidesz-közeli sajtóbirodalmat máig közpénzen tartották ki (eleinte a fideszes önkormányzatok, 2010-től pedig az állami hivatalok, intézmények és vállalatok segítségével). Másrészt deklarálta, hogy a közszolgálati rádió és televízió törvényben-alkotmányban rögzített semlegessége puszta fikció: az évente 80 milliárd adóforintot elégető médiamamut valódi főnöke a kormányfő, egyetlen feladata pedig – a pártatlan és sokszínű tájékoztatás helyett – a kormány(párt) kiszolgálása. Harmadrészt világossá tette, hogy a már említett állami hivatalok, intézmények és vállalatok reklámköltéseiről a miniszterelnök dolgozószobájában születnek a döntések, ami ugyanúgy törvénytelen, mint a felsorolásunk előző két pontjában említett tételek. (...)

A változás legnagyobb vesztese – az egész zsibvásárt az adójából fenntartó közönség mellett – nyilvánvalóan a közmédia lesz. Ha a Dunát nézve vagy a Kossuthot hallgatva felkavarodik a gyomrunk, ne csodálkozzunk: a kétharmados teljhatalom nyílt színen, kormányfői utasításra végleg kanálist csinál az említett csatornákból.”