„Ez az érzéketlen, áldozathibáztató hang nagyon rossz irányba visz: a nemi erőszakot az élet természetes velejárójaként állítja be, ami ellen a nők felelőssége „megfelelően” felkészülni. Ráadásul a koncepció teljesen elhibázott, hiszen a nemi erőszak 70 százalékát családon belül, vagy közeli ismerősöktől, barátoktól kell elszenvedniük az áldozatoknak, nem pedig szórakozóhelyeken. A kampány nem az elkövetőkről szól, nem a bűncselekmény súlyosságára hívja fel a figyelmet, hanem az áldozatokról beszél és őket teszi felelőssé. Ezek a videók nem az erőszaktevések számát fogják csökkenteni, hanem a bűntudatot és az önhibáztatást növelik a nőkben, akik ezért a mostaninál is kisebb arányban mernek majd feljelentést tenni erőszaktevőjük ellen.
Magyarországnak bőven van mit tennie a nemi erőszakhoz kapcsolódó bűnügyek megelőzésében, kezelésében és az ezzel kapcsolatos tájékoztatásban. A nemi erőszak áldozatainál eluralkodó szégyenérzetre nem rájátszani kellene a »tehetsz róla, tehetsz ellene« szlogennel! Az igazságszolgáltatásnak kommunikációjában is inkább védelmeznie és támogatnia kellene ennek a szörnyű tettnek áldozatul esett nőket.
Hosszú út áll még a magyar társadalom előtt a nemi egyenlőség, a nők előrejutásának kérdésében, a munka és a politika világát is beleértve. Ehhez azonban elengedhetetlen egy alapvető kommunikáció- és mentalitásbeli változás, amelyhez – amint az az egyenlőtlenség évek óta változatlan arányából látszik – mintha hiányozna az akarat.”