„Dicséretes lenne, hogy elhatárolódsz pártodnak azoktól a híveitől, akik megverték Gulyás Mártont, akinek amúgy tök igaza volt. Csak azért nem dicséretes, mert nem veszed észre, hogy ezek verekedős DK-sok nem idegen test a pártban, hanem ezek vagytok ti. Kérdezd meg pártod szimpatizánsait, mit gondolnak. Helyeselnek, azzal értenek egyet, aki pofon vágta a »provokátort«. Ide süllyedtetek, hogy provokátor, akinek más a véleménye, mint a hivatalos »vonal«.
Nem dicséretes azért sem, mert nem ismered fel saját felelősségedet ebben a folyamatban. Ne haragudj, de többször kényszerültem saját újságunkban felhívni a figyelmet arra, hogy a gyurcsányista bálványimádó cseppet sem szimpatikusabb, mint az orbánista bálványimádó. Ezek ugyanolyan vakhitű fanatikusok, mint a „békemenet” aktivistái. A fideszes savazó ember és a ti köpködő híveitek között semmi különbség nincs, hogy az egyik itt savaz, a másik ott köpköd, ez teljesen véletlen, lehetne fordítva is. Ez ugyanaz a társadalmi réteg.
Azért sem hiteles az elhatárolódásod, mert egyrészt nem döbbensz meg, nem veszed észre, hogy ez milyen súlyos jelzés. Másrészt azért sem, mert nem ismered fel ebben saját felelősséged. Te beszélsz ezekhez az emberekhez, a te beszéded formálja őket. De a te metakommunikációd fanatikus híveket, bálványimádókat nevel, nem önállósan gondolkodó demokratákat. Tetszelegsz, rájátszol az imádatra, és ennek ez lesz a vége.”