Ha a magyar ellenzék komolyan azt gondolja Orbán rendszeréről, amit előadott az országgyűlési választás előtt, akkor tudnia kell, hogy az unióban sokat tehet a lebontásáért.
„Az európai parlamenti választásoknak nálunk az a hagyománya, hogy az a párt nyer, amelyiket a legtöbben szeretik éppen, tök függetlenül attól, hogy milyen uniós politikát ígérnek, vagy van-e arról egyáltalán elképzelésük. Ezt erősíti a gyakorlat, hogy elfáradt, bukott lúzereket delegálunk Brüsszelbe, nem kell személyesen helytállni és bizonyítani, csak a párt aktuális indexén múlik. Ne ringassuk magunkat öncsalásba: nem mindenhol megy ez így. Már Bécsben is európai ügyekről szól a kampány, és nem puszta szimpátiaszavazásról. Egyszerűen azért, mert az ottani választók ezt elvárják, a magyarok meg nem. Ez van: nem vagyunk kivételesen okos nép.
Különösen bűnös ebben a magyar baloldal, amelynek minden pártja külön közölte, hogy most arról szavazunk, mennyire tetszenek ők nekünk, így szólóban, a két szép szemükért. Ebből kettőnek tényleg csak egy pár szép szeme van, egy listavezetőre sem telt tőlük, hanem az az egyetlen valamirevaló ugrott be, »húzónévnek« úgymond. Nincs a káderhiánynak ennél látványosabb bizonyítéka. Hacsak nem maguk a listák, amelyeken csak elvétve szerepel olyan ember, akiről elhihető, hogy nem téved el Brüsszelben, és nem csak egy kényelmes állásra pályázik.
Pedig az Európai Parlament egyáltalán nem mellékes hadszíntér. Ha a magyar ellenzék komolyan azt gondolja Orbán rendszeréről, amit előadott az országgyűlési választás előtt, akkor tudnia kell, hogy az unióban sokat tehet a lebontásáért. És ehhez nem kell kéksisakosokat behívni.
Elég elérni, hogy az uniós források lehívásához kötelező legyen valamilyen átláthatósági standard, minimum a szerződések és pályázatok megismerhetőségével, nyilvános elszámolással az utolsó euróig. Legyen hatóság, amely ezt ellenőrzi, és korrupciógyanú esetén zárolja a számlát. Ráférne egyébként ez az unió minden országára, de az Orbán-féle deviánsoknál soron kívüli intézkedés is indokolt. Mindjárt lefagyna a bárgyú, disznószerű vigyor a Mészáros Lőrincek arcáról. És lenne sírás meg fogaknak csikorgatása, mert hiszen ebből a segélyből vették eddig a stadiont meg a lézerblokkolót, de még a kétharmadukat is. Ugatnának persze, hogy a hazaárulók megfúrták a magyarok pénzét, de tudná mindenki, hiszen maga az unió kommunikálná, hogy ez azért van, mert ők meg el akarták lopni.”