„Magyarország addig nem szabad ország, amíg a múltjára mutogat jobb híján. 24 évvel a rendszerváltás után még mindig a múltja tartja fogságban, és ha így marad, ha képtelen elkezdeni a jövőről gondolkodni minden szinten, újra a múlt hibáit ismétli meg. Tanulságos Orbán Viktor politikai példaképének, gróf Bethlen Istvánnak az 1944-es emlékiratát olvasgatni – hogy hazudta bele magát a két világháború közti Magyarország politikai elitje egy álomvilágba, hogy kötötte magát revizionista célokkal a szeme előtt minden racionális érv nélkül a náci Németországhoz. És hogy kormányozta az ország hajóját neki a jéghegy kellős közepének.
Magyarország ma ugyanilyen szembenézésre képtelen ország, hazug és álságos célokkal, a perspektíva teljes hiányával, egyre erősödő elszegényedéssel, s ez a hazugságháló hol politikai cinizmusból, hol egzisztenciális elkeseredésből, hol csak puszta tudatlanságból egyre rosszabb választások felé viszi a társadalmat. A Jobbik rossz válaszai mellett keleten egy ébredő birodalom fenyeget minket, az európai kontinens kérdései és tétjei pedig senkit nem érdekelnek. »Abszolút kollektivitás« helyett atomizálódás van.”