„A határozat tárgyát (elvi hozzájárulás az új blokkok létesítésének előkészítésére) nehéz úgy interpretálni, hogy az Országgyűlés döntött volna arról, hogy (ebben a logikai sorrendben):
- Hosszú távú energiaigényünket atomerőmű-építéssel kívánjuk megoldani;
- A tényleges költségek figyelembevételével kell nekünk a paksi bővítés;
- Pontosan két blokkra van szükség, 2000 MW névleges kapacitással;
- Az építési költségek erejéig vállalja az ország további jelentős eladósítását (első ránézésre a GDP-arányos adósság 100% fölé megy ezzel);
- A beruházás megbízást pályázat nélkül adja meg;
- A beruházási megbízást az orosz Roszatom kapja.
Lehet, hogy ebben naiv vagyok, de a fenti döntések mindegyikét valamiféle népképviseleti alapon kellett volna meghozni. Nem így történt. Persze lehet a kétharmados felhatalmazásra hivatkozni, de ez az érv csak akkor állná meg a helyét, ha a kétharmados parlamenti felhatalmazást kapó kormány megválasztása előtt nyilvánvalóvá tette volna: ez a szándéka, az szavazzon rá, aki ezt szeretné. Ilyen pedig ebben az ügyben sem mutatható fel.”