„Az, hogy a Sorsok Házának nevezett, a holokauszt áldozatainak szentelt öt milliárdos nagyberuházás kidobott pénz, már most tudható. Hogyan lehetne konszenzus nélkül a témáról beszélni, amikor konszenzus nincs és nem is volt? Schmidt Mária személye vörös posztó a baloldali-liberális értelmiség szemében, és Schmidt is megvan nélkülük. Íróasztalának fiókjában ott van a kész múzeum, a Terror Háza 2.0 terve, csupán formális konzultációra hajlandó, vagy arra sem. A témához értő történészek noha vannak néhányan, velük egyáltalán nem áll szóba. Nehezebb a Mazishisz helyzete, bár pontosan tisztában vannak azzal, hogy a Sorsok Háza a választási kampány része, az USA és a hazai zsidóság lecsendesítését szolgálja, mégsem fordulhatnak el azonnal a beruházástól. Hiszen nem tudnak róla semmit. De épp ezért nem maradhatnak túl sokáig némák sem, hiszen a fejük fölött készül apáik, nagyapáik emlékműve.”