Tanítani? Felsőoktatni? Tanulni!

„Érdemes elgondolkodni politikusoknak, gazdaságpolitikusoknak, oktatáspolitikusoknak egyaránt, célszerűek az Európai Unió döntéshozóinak elképzelései, miszerint 2020-ra az unió egészében »el kell érni, hogy a 30 és 34 év közötti uniós lakosok legalább 40%-a felsőfokú végzettséggel rendelkezzen.« A tagországok mindegyikében a gazdaság ugyanakkora összlétszámot (legfeljebb más-más arányban) igényel? Aligha.

A társadalom igényei és az uniós elvárások formális változtatással is közelíthetők egymáshoz. Ha a középfokú képzés befejezése után a munkahelytől elkülönülő, akkreditált oktatási intézményben végzett összes képzés felsőfokúként kerül kihirdetésre, akkor a jogi deklaráció alapján a felsőfokú végzettek létszáma és aránya nő, a cél elérhető. Eddig is számos szakmai képzésnél elvárták a középfokú végzettséget, de a szakképzést nem sorolták a felsőfokú végzettség körébe. Megtehető. Az újonnan bevezetett felsőfokú szakképzést nagyobbrészt felsőfokú intézmények végzik, ráadásul úgy, hogy a bolognai-rendszer hasonló irányú alapképzésében is szereplő azonos tantárgyakkal összevonva oktatják. A felsőfokú szakképzésben megszerzett kreditek a felsőfokú alapképzésben beszámíthatók. Már az elnevezés is, de a felsőfokú alapképzés és a felsőfokú szakképzés részbeni tematikai és tantárgyi átfedése tartalmi megközelítés alapján lehetővé teszi a felsőfokú szakképzésben végzettek felsőfokú végzettségűek közé sorolását. Egy tagország a gazdaság igényét is figyelembe véve így teljesítheti az unió elvárását. A megoldás a felsőfokú képzés kiterjesztése és újraértelmezése lett, ami lehet, hogy nem elegáns, de célszerű. (...)

Természetesen a 40 százalékos kötelezettségre hivatkozva a tudományegyetemek mesterszakán végzettek száma is növelhető. De nem lesz súlyos társadalmi konfliktus forrása, ha a társadalom és a gazdaság foglalkoztatási igényét figyelmen kívül hagyva olyan tudományágakban, egy-egy tudományágban olyan szakokon bővül a hallgatói létszám, hogy a felsőfokú egyetemi végzettséggel rendelkező munkanélküliek száma emelkedik? Megéri a fiatal (18-25 év közötti) munkavállalók munkahelyigényét az oktatási idő növelésével mérsékelni?”