„Orbán nemcsak belföldön, hanem külföldön is azt hangoztatja, hogy neki küldetése van. Célja a »keresztény Magyarország” és a »keresztény Európa« helyreállítása. Vissza akarja vinni Magyarországot is, Európát is, a »keresztény« gyökereihez. Meggyőződése szerint a demokrácia gyökerei a »kereszténységben” vannak, ezért szilárd meggyőződése, hogy ő valóban demokráciát épít, méghozza az igazit. Ennek alapja a politikai katolicizmus, amely szerint a liberális demokrácia elveszíti a »keresztényi« értelemben vett szabadság kontúrjait, és ezzel elveszíti a lényegét. A liberális demokrácia a szabadság helyett a szabadosság rendszere, amely nem megmenti, hanem elveszíti az embert és az ember igazi szabadságát is. E felfogás szerint az igazi szabadság »a kereszténység«. Csakhogy a kereszténység nem az, amit Orbán és ez az államelmélet hirdet. Ezt kell megérteni. Ebben segít most ez az írás.
Mivel sokak számára a »kereszténység« semmit nem jelent a személyes életükben sem (még akkor sem, ha vallásosak és templomba járók), ezért nem tulajdonítanak a »kereszténységre« hivatkozó ars poetica-nak jelentőséget. Politikus szájában ez legfeljebb retorikai fordulat lehet, és nem jelent többet, mint szavazatszerzést, esetleg a privilegizált történelmi egyházak kimagasló támogatását. Ez a tévedés a magyar ellenzék vakságának és tehetetlenségének oka. Nem tudják, mi történik körülöttök. Ennek oka részben a gyakorlati materializmus, másrészt a történelmi és szellemtörténeti ismeretek hiánya. A magyar társadalom, de még szellemi vezetői is a mában élnek, mintha minden akkor kezdődött volna, amikor megszülettek. A múlt lezárult, nincs jelentősége. Ezért nem tudnak védekezni egy olyan szervezettel szemben, amely az örökkévalóságban definiálja magát, és lényege a történelmi folytonosságban van. Ezért nem tudják értelmezni a mai eseményeket a történelmi folytonosságban. Brutális materialisták, fegyvertelenek Orbánnal szemben, és vereségre vannak ítélve.
A »keresztény« politikai program nem csupán retorika. Nagyon is konkrét államelméleti és társadalomfilozófiai konzekvenciái vannak. A gyakorlati életben pedig a szabadság vagy szolgaság kérdését dönti el.”