Tanácsok szégyenlős fesztiválozóknak

„1. Nyilvános rendezvényen bárkit

A nyilvános rendezvény nem csak attól nyilvános, hogy oda bárki bemehet (és például a szervező éppen ezért nem is jogosult a látogatók közül önkényesen válogatni). Attól is, hogy ott bizony újságírók, filmkészítők jelenlétére már a józanész alapján is számítanunk kell. Így hát bár a Polgári Törvénykönyv a rólunk készült képmás és hangfelvétel védelméhez való jogot, és csak a nyilvános közszereplés esetében tekint el attól a törvény, hogy a nyilvánosságra hozatalhoz az érintett engedélye kell, mégis óvatosnak kell lennünk, ha kényesek vagyunk magánszféránk védelmére.

A tömegrendezvények, köztük a zenei fesztiválok szervezői saját üzleti érdekeik, a rendezvény publicitása által vezérelve a felvételkészítés lehetőségét a látogatóval kötött szerződésükben egyértelművé is teszik. (...)

Tehát a jegyvásárlással és a fesztiválra való belépéssel nem csak a szervezők, hanem bárki által készített felvételek esetében előre megadjuk a hozzájárulást, azaz annak, hogy a szervező a felvétel készítőjének adott-e engedélyt, kettőjük viszonyát érintheti, a hozzájárulás meglétét azonban nem. (...)

Ha valamit nem szeretnénk nagy nyilvánosság előtt vállalni abból, amit egy fesztiválon csinálunk, akkor legjobb, ha azt nem is csináljuk.”