„A trafiktörvény többet árthat a Fidesznek mint bármi, amit korábban műveltek. Ki emlékszik a magánnyudíjpénztárak államosítására? Jé, tényleg, de régen volt az. Kit érdekel, hogy Fekete György lett a kultúrpápa? Minket nem, nem vagyunk kultúremberek. Kit érdekel a földosztás? A helyben élő veszteseket igen, de őket csak a rettenetes Ángyán képviseli, mi pedig el sem tudjuk képzelni, mekkora terület az ezer hektár, és milyen sokat hoz. Kit érdekel a fejlesztési pénzek sorsa? Azt sem értjük, miről van szó. De a trafik más: ez pont akkora egzisztencia, hogy felfoghassuk a mértékét. Mindenki megérti, hogy ez a lojalitás jutalma, egy olyan kegy, amiben a kiváltságosak, a kiválasztottak részesülhetnek. És mindenki ismerhet legalább egy olyan családot, amelyik most nagyon megszívta, meg olyan fideszest, akinek most majd nagyon jól megy. Mielőtt bárki azt mondaná, hogy így megy ez, a szerencse pedig forgandó: azt a Fidesz találta ki, hogy a dohány legyen Nagy Nemzeti Monopólium, nem pedig holmi évszázados hagyományok.
Itt áll a Fidesz bambán, egy nagyobb gőzölgő trágyadomb mellett. És láthatóan fogalmuk sincs arról, hogyan kezdjenek az eltakarításához. Pláne, hogy nem csak a nyertesek kezdték azonnal vegzálni a vesztes trafikosokat, de még Lázár János sem bírt magával, és üstöllést emelni javasolta a jutalék mértékét.
Igen, mindez ennyire primitív volt.
És ez nem kisiklás - mármint a problémák végtelenül egyszerű megoldása -, hanem tendencia. Éppen ma döntött úgy a parlament kormánypárti többsége, hogy a közpénzek felhasználásáról ezentúl csak a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal és az Állami Számvevőszék kaphat pontos adatokat. Sok mindent gondolhattunk eddig is a közpénzek kreatív felhasználásáról, de azt csak a legoptimistábbak hihették, hogy a nyilvánosság megakadályozza azt, amit egyszerűen lopásnak nevezhetnénk. Lehet, hogy kicsit bonyolította vagy kicsit kellemetlen volt, de nem akadályozta meg. Úgy tűnik, már ez is sok, elfáradtak az állandó odafigyelésbe: a választásokig hátralévő időben szeretnék zavartalanul elhordani azt, ami épp kezük ügyébe kerül.
Legyen az föld, közpénz vagy trafik. Nem válogatósak.”