„Most az történt, hogy a kormányban valaki megnézte a naptárat, és rájött, hogy közeleg a tél. Ami roppant dicséretes, még sem ülhet az egész kormány november derekán fürdőruhában és importált vietnámi papucsban. Ám nem álltak meg itt, hanem tüstént intézkedtek, hogy ebből a tudásból a társadalom egészének haszna származzon, és lehessen valamit kommunikálni is.
Nosza, kineveztek egy télügyi kormánybiztost. Mondjuk, nem kellett messzire menni érte, mert a kinevezett kormánybiztos az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetője, akinek amúgy is munkakörébe tartozik a rendkívüli helyzetekben való intézkedés, de az nem hangzik olyan jól, és persze nem lehet sajtótájékoztatón bejelenteni, hogy innentől már arra is van ember, hogy »koordinálja a téli időszak társadalmi problémáival kapcsolatos feladatokat«. Ami konkrétan azt jelenti, hogy az illető »állandó kapcsolatban lesz minden érintett hatósággal, minisztériummal«.
A hatóságokkal való állandó kapcsolatban levést – mint ahogy azt Giró-Szász Andrástól megtudtuk – az indokolja, »a tél komplex társadalmi probléma«.
Azt a mindenit, esküszünk, mi azt hittük, hogy egy évszak.”