Disclaimer, coming out, vagy amit akartok

„Szóval a lényeg az, hogy két világnézet van jobbára elterjedve itthon, az egyik szerint mindenki hagyjon békén mindenkit, senki ne szóljon bele más dolgába, és aki ezt teszi az egy konzervatív köcsög. Ő például fel van háborodva azon, hogy be akarják vinni polgári szolgálaton katasztrófavédelemre. 

A másik szerint egy erős államnak ki kell kényszeríteni az emberek közötti együttműködést, és akkor majd nem lesz olyan szar. Ő szerinte például remek dolog, ha rákényszerítenek embereket, hogy menjenek a gátakra. 

Mind a két világnézet kontraproduktív, és fos. 

Szerintem az ember önmagában gyenge, és erőtlen, egyedül például nem tudsz megölni egy mammutot, együttműködve viszont igen. Én úgy gondolkodom, hogy mindenkinek belülről kéne hajtva lennie afelé, hogy együtműködjön másokkal, illetve, hogy ne lépjen más tyúkszemére (értsd: szerintem egy büdös paraszt az, aki éjjel hangosan üvölt a gangon, és nem hagy aludni másokat, de szerintem az is egy bunkó köcsög, aki rendőrt hív rájuk. Én magam automatikusan inkább nem üvöltök a gangon így aztán nem idegelek másokat.)

Az a baj, hogy jelenleg ez a felfogás archaikusnak és túlhaladottnak látszik, holott ez az egyetlen, ami hosszútávon tényleg kifizetődő mindenkinek. Amikor az egyén rájön, hogy az az optimális, ha lemond némi előnyről a kollektív hasznosság miatt, akkor összességében mindenkinek kicsit jobb, és bár az egyénnek nem maximálisan jó, cserébe más vonalakon nem jár annyira rosszul, bár járhatna.”