Van-e a kamatlábnak ökológiai lábnyoma?

„A klímatéma népszerűsége nyomán jól összeválogathatók és pántlikázhatók olyan befektetések, vagy olyan szolgáltatások amik a hype-ra felhúzhatók, és még értelmük is van. Ilyenek a klímás vagy zöld befektetési alapok, amibe vízgazdálkodás, környezetvédelem, megújuló energia, és kapcsolódó iparágak vállalataiból lehet válogatni. Ráadásul még befektetésként is bejöhetnek. Ugyanakkor a kapcsolódó kockázatok megítélése olyan elemzői kompetenciát igényel, amivel nem feltétlen rendelkezhet bárki . Vajon a 20. század  első felében az akkori tőzsdei elemzők meg tudták mondani, hogy gőzzel, árammal, benzinnel, vagy kőolajjal hajtott járművekbe érdemes fektetni a pénzt, és azon belül is melyik márkák üzleti megközelítése a »viábilis«? Izgalmas és jól hangzó termék tud lenni a zöld-számla is, ami általában papírmentes és fiókmentes online bankolást, és a jutalék egy részének valamilyen magasztos célra történő elköltését jelenti. (...)

És amit a profik tesznek — ahol komolyan veszik a klímakérdést, ott vezérigazgatói szintű képviseletet kap a téma: beépül a termékfejlesztésbe, kiterjed a bankbiztonság, HR, beszerzés, kockázatmenedzsment területére. A döntéseket igyekeznek komoly adatbázisokra alapozva és többváltozós forgatókönyvek esélyeit latolgatva meghozni. Nem csak az időjárás, hanem politikai, gazdasági változások is befolyásoló szereppel bírnak. Hol jut hatalomra zöldpárti kormány? Hány aszályos év kell átlagban ahhoz, hogy egy ország kormánya protekcionista intézkedéseket vessen be a mezőgazdaságban, a vízgazdálkodásban, a turizmus területén? Mennyire tudja kimeríteni egy állam költségvetését valamilyen természeti katasztrófa, milyen különadókat kell életbe léptetni az egyensúly fenntartására? Melyik ügyfél lesz kedvezményezettje és melyik az elszenvedője a kibocsátás-csökkentési kezdeményezésekhez kapcsolódó kvótaosztási és kereskedési elvek változásának? Melyik állami és melyik civil szervezettel kell összeszűrni a levet ahhoz, hogy a folyamatok számunkra kedvezően alakuljanak, illetve időben értesüljünk a dolgok állásáról és alakulásáról? Mely esetekben álljunk a társadalmi, és mely esetekben a részvényesi érdekek mellé, és miként lehetne mindkettejük igényeit kielégíteni?

Pénzügyi termékek és szolgáltatók megválasztásakor egyelőre alig esik latba viszonyuk a klímaügyekhez, de ne feledjük: a gazdálkodásunkban érintettek közül a legbefolyásosabb a Föld nevű, viszonylag erős érdekképviseleti erővel bíró entitás. Őt figyelmen kívül hagyni könnyelmű dolog.”