Brutális tündérmese: átkeresztelt bankadó

„Csütörtökön aztán Matolcsy »Fairy Tale« György ismét lecsapott, mint a Katrina New Orleans-re. Mint általános megdöbbenésre kiderült, »a tranzakciós illetékből a tervezett 130 milliárd helyett 280 milliárdot szednének be a bankoktól«, és az így törvényesen ellopott pénz majdnem fele a minisztériumokhoz (!) vándorolna: »a tárcák jövőre 120 milliárddal többet költhetnek.« A miniszter szerint egyébként a jövő évi büdzsé »biztonságot és kiszámíthatóságot« jelent, mint minden, amit elmúlt két évben produkáltak, nyilván.

Miközben tehát Európa a görögökre (és a spanyolokra, felkészülnek: az olaszok) figyel, hazánk suttyomban még rá is dob több lapáttal a (köz)törvényes eltulajdonításra, de az is lehet, hogy csak definíció kérdése az egész: bizonyos összeghatár felett nem bankadónak, hanem »tranzakciós illetéknek« nevezzük a szajrét, mindegy, az ezek szerint korlátlanul megfejelhető pénzügyi szektor ugyanaz. (...)

»Arra a kérdésre, hogy az eredetileg tervezettnél jóval nagyobb teherrel hogyan képzeli el, hogy a bankok finanszírozni fogják a gazdasági növekedést, érdemben nem válaszolt«. Hát persze, mit is mondhatott volna? Annyit mondott, hogy még tárgyalnak velük. Meg hogy »ha kivezetik a bankadót, nem lehetne általános felső korlátja a tranzakciós illetéknek«, hiszen a kieső forrást pótolni kell. Minden világos. A Bankszövetség pedig megint reagált: puhán. Sérelmezik, hogy a kormány felrúgta a tárgyalásokat, hangsúlyozták, hogy a lépés aláaknázza versenyképességünket, meg hogy majd jön a feketegazdaság, meg a lóvé külföldre küldése, a megoldás pedig? Nem fogják elhinni: »a hatásmechanizmusok feltárásán alapuló szakmai tárgyalások folytatása.«”