A háború eszkalálódik?

„A helyzet egyértelmű: Orbán Viktor bejelentette: tudja, hogy az ő feje a tét.

Mi itt, a net szögletében, megengedhetjük magunknak a kimondás luxusát: Orbán Viktor, kormánya és parlamenti bázisa politikai élethalálharcban áll. A tét: Magyarország népe és államvezetése elfogadja-e a rá kiosztott szerepet vagy sem.

A magyarokra kiosztott szerep: a mindenkori véradó szerepe, azaz vérével (értsd: pénzével, gazdasági és természeti erőforrásaival) kiszolgálja a fejlett Nyugat igényeit vagy sem.

Az EU – Orbán ezt sajnos túl udvariasan fogalmazta meg – elhagyta önmagát. Alapítói a nemzetek testvéri békeszövetségének és szerves egyesülésének kereteként álmodták meg és gründolták. Mostanra viszont szimpla gyarmattartó szervezeti forma, amelynek legfőbb mozgatóereje, hogy a nagy multik minél több hasznot szívhassanak magukba.

Magyarország esetében a német kancellár asszony és a francia elnök, illetve e két állam vezetése nyersen megmutatta már az igazi énjét.

Nincs és nem is lesz IMF-hitelkeret Magyarországnak, amíg Orbán nem távozik. Erre garancia Merkel és »Sarko«.

Orbán Viktor élete egyik nagy döntése előtt áll. Lemondhat, elmehet nyugdíjba vagy horgászni. Maradhat, és akkor Magyarország nyakán belátható ideig nem lazul a hurok. (...)

Hosszú távon jobban járnánk, ha azonnal összeomlana az országot külföldről »finanszírozó«, valójában kiszipolyozó hitelrendszer, mi pedig elkezdenénk gyalog járni – és rövidesen mindenkinek lenne munkája, feladata, életének napi értelme, és még azelőtt visszafoglalnánk a hazánkat, mielőtt mások foglalják el.”