Esély

„Bár a kormány most is igyekezett a terheket szétteríteni, a második Széll Kálmán-terv belpolitikai árát minden bizonnyal meg kell fizetnie. A jegybanktörvényt kész az elvárások szerint módosítani, de a jelek szerint Simor András fizetése és a vezetők esküje ügyében nem kell meghátrálnia. A dolgok tehát visszazökkenhetnek a rendes kerékvágásukba. A politikai természetű vitákat le lehet választani a hiteltárgyalásról. Az pedig, hogy több ügy a bíróság elé kerül, a legkevésbé sem vereség: Magyarország ragaszkodott a jogorvoslat lehetőségéhez az Európai Bizottsággal szemben. Mert Brüsszel tényleg nem Moszkva.

Győzelemről persze túlzás lenne beszélni. A tárgyalás nem lesz fáklyás menet. De legalább arról szól majd, amiről szólnia kell. Adókról, támogatásokról, strukturális reformokról. Esélyt kaptunk, amivel okosan élhetünk. A megállapodás a remélt konszolidáció eszköze lehet. Persze nem mindegy, milyen feltételei lesznek. Jó tudni, hogy balliberális ellenzékünk megint tévedett: nem az önfeladás az egyetlen lehetősége Magyarországnak. A nemzeti szuverenitásnak a mai korban is van tartalma, az nem parasztvakítás. Egész jó útravaló ez a kézzelfogható közelségbe került tárgyaláshoz.”