Ahol nem volt 40 évi kommunista uralom, a marxista-leninista ideológia nem égett bele nemzedékek tudatába. Interjú.
„- Ön szerint miért vonzódnak az emberek a tévhitekhez és a legendákhoz?
- Nem hiszem, hogy kifejezetten vonzódnának hozzájuk. Néha csak ezeket ismerik meg, és valóságnak hiszik. Persze némelyik legenda színesebb vagy érdekesebb a valóságnál, máskor ezek bizonyos pszichológiai szükségleteket elégítenek ki.
- Hogy keletkeznek a tévhitek?
- A tankönyvek tele vannak a marxizmus-leninizmus elavult terminológiájával és tanaival. A történettudomány eredményei ugyan nem avulnak el háromévente, mint a számítógépeink, de azért ez a tudomány is fejlődik. Egy kollégám szerint kb. 20 év kell, hogy egy új magyar kutatási eredmény bejusson a tankönyvekbe. Az egyetemes történelem eredményei ennél is lassabban terjednek el. Például azt, hogy a francia forradalom nem polgári forradalom volt, 1954-ben vetette fel egy brit történész. A franciák végigvitázták a hatvanas-hetvenes éveket, végül a nyolcvanas évekre belátták, hogy így igaz. Nálunk változatlanul ezt a marxista kifejezést használják még azok is, akik amúgy elvetik a marxista világnézetet. De más úton is rengeteg hamis hordalék került a gondolkodásunkba.
- Más országok tankönyvei jobban tükrözik az újabb történelmi gondolkodásmód eredményeit?
- Annyi biztos, hogy ott, ahol nem volt 40 évi kommunista uralom, a marxista-leninista ideológia nem égett bele nemzedékek tudatába.
- A tévhiteket mind károsnak tartja?
- Egyáltalán nem. Például az, hogy »magyar-lengyel két jó barát, együtt harcol, s issza borát«, olyan szép legenda, hogy nem érdemes megcáfolni, pedig elmondhatnánk, hogy egy erdélyi fejedelem, II. Rákóczi György akkor vezetett hadat Lengyelország ellen, mikor az épp a legnagyobb bajban volt, rátört a tatár, a kozák, az orosz, a svéd. De például azt a legendát, mely szerint XIV. Lajos azt mondta, »az állam én vagyok«, megtévesztőnek tartom. Ez a szállóige a 19. században született meg, a király pedig a halálos ágyán pont az ellenkezőjét mondta: »Én elmegyek, de az állam itt marad.« Egyes kollégáim azt mondták, hogy mit vacakolok itt szőrszálhasogató marhaságokkal, ez a mondat annyira találó, hogy ha nem is mondott ilyet a király, mégis történelmi igazságot tükröz. Csakhogy a történettudomány az utóbbi években azt hangsúlyozta, hogy nagyon is korlátozott volt az uralom, amelyet abszolút monarchiának neveztek el. Vagyis nemcsak hogy nem hangzott el a híres szállóige, de nem is az igazságot tükrözi.”
Teleki Pál a konszolidáció egyik konstrukőre volt, bár alkata miatt nem tudta végig vinni az elképzeléseit, hálózatszervezői, tudósi szerepe pedig rendszereken átívelő – mondja a történész.
Horváth Richárd történész szerint Ulászló trónra kerülésével alapjaiban változtak meg a királyság lehetőségei. Hunyadival jól kijöttek, komoly támadó hadjáratra is képes lett az ország.
Mi várható a soros elnökségtől az igazságügy területén? Mit gondol az uniós vitákról? Mit tehetünk Európa és hazánk versenyképességéért?
A volt főpolgármester ezúttal sem rejtette véka alá a véleményét.
Gerő András halála után jelent meg egyik fő műve, a magyarországi holokauszt lexikonja. Recenziónk!
A könyv a modernitástól el nem szakítva, gyakorlati eredményeket is felmutatva vezet be a metapolitika fogalomába.
A Renitens csatorna riportere Bayer Zsolt műsorában kijelentette, hogy ideje befejezni az áldozathibáztatást, „aminek Pottyondy az élharcosa”.
A belga Thales vállalat együttműködési megállapodást kötött egy ukrán védelmi céggel, így Ukrajna hamarosan megkezdheti a külföldi rakéták gyártását.
