Kupa Mihály 70: Adókeserű whiskyvel

„'92 táján föl-alá járt a Pénzügyminisztérium folyosóin, hóna alatt egy üveg whiskyvel. Benyitott valamelyik szobába és megkérdezte: – Mit csináltok? Leült és beszélgetett.

Titkárnője körbetelefonált: – Nem láttátok a miniszter urat? És a Pénzügyminisztérium nehézkes hajója kecsesen siklott tovább a József nádor tér felett. Kupa úgy kormányozta, hogy soha nem volt fönt a kapitányi állásban. – Lengyelkém, dolgozni csak a buták szeretnek, ez nem munka, hanem szórakozás – mondta számtalan beszélgetésünk egyikén. Nem is dolgozott soha egyetlen napot se. Beszélgetett, csevegett, színt játszott – a legjobb Jágó, Mefisztó, Falstaff lehetett volna –, cigarettázott, lányokat forgatott és pálinkázott, de dolgozni, azt már nem. (...)

Kupa zseniálisan felfedezte a száraz és keserű adózás belső iróniáját, valljuk meg, bohóctréfáját. Olyan országban adóztatni, ahol az adó sokkal inkább vicc és komédia, mint komor valóság – KupaMihály megtalálta az egyetlen lehetséges közgazdasági utat: nem nevelünk, nem tanítunk, szórakoztatunk, trükköket mutatunk be. A pénzügyminiszter bűvész – figyeljék a kezemet, csalok! – és egy ország érezzen késztetést, hogy megtanulja a mutatványait.”