A forradalmi munkás-paraszt és a vele szövetséges prostituált értelmiség I.

„Orbán Viktornak céljai részbeni megvalósításához és a kellemetlen politikai következmények elkerüléséhez sikerült ugyanazt a forrást megtalálnia, mint nyolc éve Medgyessynek és még korábban Kádárnak: a jövőt. A pártlapok és hivatásos agitátorok hab- és hírverésével ellentétben még csak nem is az a főkérdés (bár megvan erről is a véleményünk), hogy a magánpénztárak vagy az állam kezeli jobban a megtakarításokat, hanem hogy vannak-e egyáltalán megtakarítások, vagy az összes befizetés megy a felosztó kirovó rendszerbe. Ha az utóbbi történik, akkor rövidtávon talán enyhül a nyugdíjkasszán a nyomás, mivel a 2014 és 2020 között nyugdíjba menő nagy létszámú korosztályt eltartásához igénybe vehető a fiatal harmincasok szintén népes nemzedékének teljes járuléka. Azonban, amire ők érik el a nyugdíjkorhatárt – hazánk demográfiai helyzete miatt –, már nem lesz olyan generáció, amelyre támaszkodhatnának, és ezen nem tud változtatni az sem, ha a születések számát illetően örvendetes és radikális változások következnének be.

Persze, értjük mi, hogy mindez üres okoskodásnak, körmönfont beszédnek tűnik, ha olyasmik szegezhetők szembe vele, mint például Bayer Zsoltnak, a polgári gazdaságtan docensének empirikus kutatásokon alapuló, részleteiben kimunkált, kellően bizonyított és meggyőzően előadott tételei, melyeket a jövendő okulása végett most közölni fogunk. »Azt mondják, a magánnyugdíjpénztár a biztonságot jelenti. Rohadt hazugság. Azt mondják, a magánnyugdíjpénztár számon tartja egyéni befizetéseinket. Rohadt hazugság. Azt mondják, a magánnyugdíjpénztár kiszámítható és igazságos. Rohadt hazugság. A magánnyugdíjpénztár valójában egy globális piramisjáték. Elveszik a pénzünket, használják, aztán majd meglátjuk, mi lesz.«”