„A Népszava, a Népszabadság és az Élet és Irodalom hasábjain nagyjából ugyanazok az MSZP-s politikusok és balliberális értelmiségiek (pl. Bauer Tamás, Bolgár György, Debreczeni József, Mészáros Tamás, Molnár Csaba, Vásárhelyi Mária, Vitányi Iván) fejti ki véleményét arról, hogy ők képviselik a Baloldal értékeit, miközben a kormány intézkedéseitől (gazdaságélénkítés, függetlenedés az IMF-től, a horribilis - pl. MNB-elnöki - állami jövedelmek megkurtítása, bankadó, különadó az energetikai és telekommunikációs cégektől, valamint a nagy kereskedelmi láncoktól, egy indusztriális terrorizmussal gyanúsítható privatizált cég ideiglenes állami felügyelet alá helyezése, arányos jövedelemadó bevezetésének terve az egykulcsos és a családi adó elemeinek kombinálásával) a szabad piacgazdaságot és a demokráciát féltik. Eközben a mértékadó nyugati baloldali sajtó - és nem a liberális orgánumok vagy az üzleti lapok - üdvözlik a magyar jobboldali kabinet nehéz gazdasági helyzetben hozott döntéseit. S míg az önkormányzati választásokon jól szereplő angyalföldi (Tóth József) és szegedi (Botka László) polgármester húzódozik attól, hogy az MSZP politikai árnyéka rávetüljön, addig Szanyi Tibor kampányfőnök a párt pirosításán dolgozik. A vezetők pedig megkezdték a sorok rendezését. (...)
Úgy tűnik, hogy a magyar baloldal - és talán másutt is vannak erre utaló jelek - hajlamos arra, hogy míg kormányon a liberálisok elvárásainak enged, addig a nagy vereségek után belevörösödik szégyenébe.”