Drága barátaim, megint házhoz megyek a pofonért
Én nem akarok egy pukkancs, sértett, nárcisztikus, hazudozós, bosszúálló, populista elnököt.
Az idősebbek körében ciki volt jobbikosnak lenni, a fiatalok körében viszont ez valamiért sikk lett.
„Az SZDSZ megszűnése után, az egykori SZDSZ-szavazók egy része átvitte a szavazatát az LMP-re, a másik részük pedig el sem ment szavazni, illetve egy pici részük átszavazott az MSZP-re. A választások előtt nagyon érdekes kérdés volt, hogy kire fog szavazni például az a nagyjából 100.000 ember, aki a Fidesz és az LMP között gondolkozott. A választás napján végzett kutatásunk egyik nagy tanulsága az volt, hogy az LMP-szavazókról nem mondhatjuk el, hogy az LMP visszalépése esetén automatikusan átszavaztak volna az MSZP-re. (...)
Visszatérve a fiatalokra, kire szavaztak az első szavazók?
A Fidesz a fiatalok körében is nagyon népszerű. Emellett nagyon sok a fiatal LMP-és és jobbikos. Úgy látom, hogy az idősebbek körében ciki volt jobbikosnak lenni, a fiatalok körében viszont ez valamiért sikk lett. A Jobbik az EP-kapcsán áttört egy kognitív gátat, aminek köszönhetően meg tudott erősödni, bár nem annyira, mint amennyire szeretett volna. Úgy gondolom, hogy a Fidesz nagy kérdése, hogy mi lesz, ha mindaz, amit megígértek, esetleg nem fog sikerülni, mert akkor sanszos, hogy a Jobbik nagyon meg fog tudni erősödni.
De én mindig azt mondom, hogy ha a Fidesz meg tudja teremteni azt a pár alapvető szükségletet, amire az emberek nagyon vágynak, például a rendet, ami 4-8 éve hiányzik ebből az országból, akkor nagyon meg fog változni a véleménykílma. Ilyenkor kell egy kicsit szociológusnak lenni, és nem azt kell megkérdezni, hogy te miért szavazol, X pártra, hanem meg kell érteni azt, hogy miért erősödhet meg egy Jobbik, vagy miért erősödhet meg egy LMP. Ez az a szemlélet, amit mondtam az elején, hogy utána kell gondolni, hogy mi miért lehet, minek mik lehetnek az okai. Egy gondolkodásmódot úgy lehet megérteni, ha meglátjuk, hogy milyen kiváltó okok vannak mögötte. Számomra soha nem az a kérdés, hogy mi van, hanem mindig az a kérdés, hogy hogyan jutottunk el idáig.”