Mit kezdjünk a Rákóczi-szabadságharccal?

2010. február 02. 15:46

A szabadságharc időnként, az egyik legkártékonyabb magyar hagyomány miatt rebelliónak minősült.

2010. február 02. 15:46
„Egetrengető botrány keletkezett 1913-ban a közéleti habverésben már akkor sem szűkölködő Magyarországon. Egymástól függetlenül két irodalomtudós, Tolnai Vilmos és Riedl Frigyes mutatta ki komoly filológiai eszközökkel, hogy az akkor minden jelentős iskolai ünnepélyen, hazafias rendezvényen szavalt kuruc balladák (többek között az Esztergom megvétele, az Ocskay  Lászlórúl való ének, A kölesdi harcrul, a Nagy Bercsényi Miklós) nem a Rákóczi-szabadságharc idejéből származnak. Hanem a hangyaszorgalmú, ám roppant felületes történetíró és függetlenségi párti politikus, Thaly Kálmán kompilációi. A tárogatós-karabélyos-kacagányos-labancverő kuruc világot regélő, a magát már történeti műveiben is a "nagyságos fejedelem íródeákjának" nevező Thaly egy egész nemzetet andalított el meséivel. Majd' száz évvel ezelőtt a huszadik században első alkalommal, de nem utoljára merült fel a kérdés: hol helyezzük el a nemzeti önazonosság panteonjában a Rákóczi-szabadságharcot?

(...)

A Rákóczi-szabadságharc időnként az egyik legkártékonyabb magyar hagyomány, a hamis realizmus miatt az európai fejlődést és világosságot jelentő törvényes uralkodó elleni rebelliónak minősült. S a nagymajtényi síkon fegyvert letevő Károlyi Sándor került a realitásokat megértő államférfi szerepébe.

Más korban Rákóczit szlavofil irányultságú plebejussá karikírozták, aki alig várta, hogy minden oroszok cárjának keblére boruljon. Szabadidejében jobbágygyermekeket védett a földesúri dölyftől, s úgy morzsolta a búzaszemeket, mint a szeretett Rákosi elvtárs.”
az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 24 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
csi
2010. február 03. 00:19
Nem kell "túlfeszült lényeglátónak" lenni ahhoz, hogy lássuk, Blogen milyen szépen képviseli azt a bizonyos hamis realizmust. bonmot: Kurucok nélkül nem maradtunk volna magyarok, labancok nélkül nem maradtunk volna életben. Ablonczy Bálint cikke kiváló, az egészet érdemes elolvasni.
tevevanegypupu
2010. február 02. 23:50
Hogyhogy mit kezdjunk? Haj Rakoczi, haj Bercsenyi.(:
csőretölcs
2010. február 02. 20:53
Aki Rákóczit (IS) relativizálni meri, hejjh, van ANNAK A FEJIBE ILLŐ ÖREGFOKOS, láncosbuzogány, SZABLYA a FALAMRA AKASZTVA!!! Abloncziak, EZ MOSTAN HOGY JÖN IDE??! Tán a KURUC.INFO ellen irányul e kétes baromság??!
Edmund Burke
2010. február 02. 20:47
Nem akarok nagyon okoskodni, de a marxista szociológia illetve történetírás két nagy embere B.Anderson (Imagined communities) és E.Hobsbawn (Invented Tradition) találta ezt ki, miszerint a 'burzsuj középosztály' találta ki a 'nemzeti történelmet', hogy elkábítsa a munkásosztályt és megakadályozza a világ forradalmat. Ezzel kapcsolatban csak az a baj, hogy mi is a történelmi igazság? Emberek nem tudják, hanem élik és érzik identitásukban a nemzeti történelmet, azaz lehet, hogy hamis a tárogatós-kuruc romantika, de ez emberek hisznek benne... Szóval bonyolult dolog ez az identitás politika.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!