„A rezsicsökkentés egy szent tehén” – Nagy Attila Tibor szerint ezen múlhat Magyar Péter sikere
Az elemző az Indexnek nyilatkozott.
Sztrájkoltassuk meg a sofőröket, tegyünk be ezeknek, aztán majd jönnek Orbánék, és szeretni fognak minket.
„Mégsem megy most a nagy empátia. Mégpedig azért nem, mert ócska kis politikai számítást érzek a sztrájk mögött. Olyat, hogy „sztrájkoltassuk meg a sofőröket, mutassuk meg, hogy jó szakszervezeti vezetők vagyunk, tegyünk be ezeknek, aztán majd jönnek Orbánék, és szeretni fognak minket". Mert azok úgyis mindig azt mondják, hogy „ne a zemberek zsebéből vegyék ki a pénzt".
Amivel egyébként egyet is értünk, ha az elmúlt évek középosztálynyomorgató szoci akcióira gondolunk, a BKV-sofőrökért azonban mégsem ered el a könnyünk. Azért a 250 ezer forint körüli bruttó alapbér, juttatásokkal 280 körül... Oké, vezető pozícióban lévő embereknek nyilván nem sok, de mégis. És min is megy a vita? Három százalékon. Azon, hogy rögzítsék kollektív szerződésben a nyugdíjpénztári, meg egészségügyi hozzájárulás ilyetén mértékét. A menedzsment erre azt mondja: rögzítsünk egy százalékot, aztán, ha teljesül az üzleti terv, odaadjuk a maradék két százalékot is, év végén.
Közben az alacsonyabb jövedelmű BKV-soknak a személyi jövedelemadó változásai (másik nevén: választások elé időzített szoci csodafegyver) miatt 13 százalékkal is nőhet a bérük. Szóval nem érzem azt az irgalmatlan mértékű népnyúzást, amely indokolná ellágyult szolidaritásomat, amiért örömmel hagynám, hogy az én szerszámommal induljanak a csalános közepén dúló nagy csatába, ahogy most teszik.”
Stumpf András: Nem vérzik a szívem a BKV-sofőrökért (Heti Válasz)